Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Godó Lajos (MSZP) - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez - „Hogyan tud a kormány segíteni a telepen élő roma emberek élethelyzetének javításában?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - GODÓ LAJOS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - GODÓ LAJOS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - TELEKI LÁSZLÓ ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
1303 Az elmúlt 30 évben több kormányzati intézkedés próbált megoldásokat kidolgozni a hel yzet javítására, legtöbb esetben azonban nem voltak igazán sikeresek ezek a kezdeményezések, ugyanis a ma ismert telepek jelentős része azért alakult ki, mert egyrészt a telepfelszámolás során csak a lakhatási elemmel foglalkoztak a megvalósítók, másrészt nem sikerült megoldani a térbeli elkülönülés problémáját. A telepek elhelyezkedése egyenlőtlen az országban, egybeesik a cigány nemzetiségűek területi megoszlásával. Különböző felmérések alapján a cigány lakosság létszáma 500700 ezer fő között van, több m int 50 százaléka az ország északkeleti megyéiben - BorsodAbaújZemplén, SzabolcsSzatmárBereg megyében, Heves megyében, JászNagykunSzolnok megyében, Pest és HajdúBihar megyében - él. Ennél alacsonyabb, de jelentős a roma népesség száma a DélDunántúlo n is. A romák több mint 60 százaléka községekben, aprófalvakban és mintegy 14 százaléka még telepeken, gyakran igen kedvezőtlen, sokszor az egészségre is ártalmas körülmények között lakik. Hagyományosnak tekintett cigánytelepeken pedig a romák 6 százaléka, megközelítőleg 36 ezer ember lakik. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm. GODÓ LAJOS (MSZP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Azt kérdezem, tudjuk azt, hogy beindult a telepfelszámolási program… ELNÖK (Mandur László) : Képviselő úr! GODÓ LAJOS (MSZP) : Köszönöm szépen. (Derültség.) Azt szeretném megkérdezni, hogy speciális társadalmi integrációra… (Kikapcsolják a mikrofonját.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Azt hiszem, hogy írásban is megkapta az államtitkár úr, úgyhogy tud válaszolni a kérdésére. Államtitkár úr, parancsoljon, öné a szó. TELEKI LÁSZLÓ ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagyon szívesen válaszolok erre a kérdésre, m ert azt gondolom, hogy végre ez a kormány komolyan gondolta, hogy ezzel a kérdéssel kell foglalkozni, mert ahogy ön is mondta, az elmúlt időszakban nagyon sokszor volt napirenden ez a kérdés, hogy a telepeken élők helyzete tudjon változni, vagy hogyan kell ene megoldani ezt a kérdést. Ennek ellenére még soha nem történt semmilyen olyan intézkedés, amely valóban elért volna az ott élőkhöz. Ha azt a mély szegénységséget látjuk, amit ott láthatunk nap mint nap, ha egy ilyen területre elmegyünk, azt gondolom, mi nden akár politikai, akár szakembernek el kell gondolkodnia, hogy mit kell tenni. Azért kezdtem úgy, hogy örülök, hogy ez a kormány viszont nemcsak a szavak embere volt ebben a kérdésben, hanem az államháztartási költségvetésben külön soron is nevesítette a teleprehabilitációs kérdést. Főleg az a fontos ebben, hogy nemcsak a lakhatási körülményeket próbálja meg kezelni ez a külön költségvetési sor, hanem a társadalmi integráció kérdését is megpróbálja felvázolni, amiről azt gondolom, hogy egyik a másik nélk ül nem tud menni. Miért nem tud menni? Azt gondolom, megint nagyon sokan tudják, aki itt vannak a teremben, mert többnyire arról volt szó mindig, hogy a lakhatás kérdésében csak a lakáshelyzet megoldására próbáltunk meg fókuszálni, és arra nem, ha esetleg új vagy éppen használt lakásba megy az illető vagy a család, akkor onnantól kezdve még nincs a foglalkoztatása megoldva. Ezáltal újra és újra olyan adósságspirálba kerül be, amit nem lehet kezelni.
