Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Béki Gabriella (SZDSZ) - az egészségügyi miniszterhez - “Újra terjed a tbc?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter: - ELNÖK (Mandur László): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1299 tuberkulózis, mindenekelőtt az orvostudomány fejlődése játszott szerepet abban, hogy sikerült felvenni a harcot ezzel a kórral. A kórokozó baktérium felismerésével és a sikeres gyógymód alkalmazásával, úgy tűnt, véglegesen le lehetett győzni ezt a halálos betegséget. De tudjuk, hogy az orvostudomány fejlődése mellett az életkörülmények jav ulásának is volt szerepe ebben a sikerben. Ismert, hogy a rossz szociális körülmények nagyban elősegítik a kórokozó baktériumok terjedését. Néhány évtized elteltével most újra a megbetegedések számának növekedésével kell szembenéznünk. A betegek között jel entős számban találunk hajléktalanokat, olyan embereket, akik kétségkívül a legrosszabb szociális körülmények között, az utcán élnek. A betegség a fertőző kórokozó útján akadálytalanul terjed az utcán, tömegközlekedési eszközökön, közterületen. Kérdéseim a következők: szükségesnek tartjae a miniszter úr, hogy ismét kötelező legyen a lakosság tüdőszűrése? Megoldottnak tartjae a hajléktalan emberek szűrését? Végezetül: mit kíván tenni a hajléktalan tbcs betegek rehabilitációs gondozásáért? Tisztelettel vár om válaszát. (Taps az SZDSZ és az MDF soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most pedig megadom a szót Rácz Jenő egészségügyi miniszter úrnak a válaszadásra. Parancsoljon! DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter : Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban terjed a tbc, de szerencsére nem Magyarországon. Sőt, a legújabb, 2004. évi statisztikai adatok alapján azt tudjuk mondani, hogy az a csökkenő tendencia, amit az elmúlt években észleltü nk, most odáig ért el, hogy először mondhatjuk azt, hogy az újonnan megbetegedettek száma kettőezer alá csökkent a tavalyi évben. Ez kifejezetten jó eredmény. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy egy ilyen nagyon veszélyes fertőző betegségben, mint a tuber kulózis, nem nyomtalanul történnek ezek a dolgok, nem munka nélkül történtek ezek a dolgok. Azért tudtuk ezt elérni, mert akkor, amikor Magyarországon a morbus hungaricusnak is nevezett betegség valóban ezrével szedte az áldozatait, akkor kialakult egy oly an rendszer, egy olyan gondozóhálózat és egy olyan ellátóhálózat, amelynek segítségével ezeket az eredményeket el tudtuk érni. Ugyanakkor teljesen igaza van abban, hogy bizonyos veszélyek változatlanul fennállnak - Magyarországon is fennállnak. Egyes körny ező országokban és a balti államokban kifejezetten dinamikusan emelkedik ezeknek a betegeknek a száma. A fokozott migráció veszélyt jelenthet a számunkra, éppen ezért figyelmünk nem lankadhat. Valóban vannak olyan fokozottan hátrányos helyzetben lévő népcs oportok, mint például a hajléktalanok, akiknek az esetében olyan polirezisztens kórokozók alakulnak ki, amelyek rendkívül sok gyógyszer ellen rezisztenciát alakítottak ki, és ennek következtében szinte gyógyíthatatlanok ezek a betegségek. Éppen ezért ezekr e a népcsoportokra valóban fokozott figyelmet kell fordítani, ki is alakítottuk ennek megfelelően a hajléktalanok ilyen jellegű egészségügyi ellátását, és úgy érzem, hogy ahhoz, hogy még jobb eredményt tudjunk elérni, most már fokozottan ezekre a területek re kell koncentrálni. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Viszontválaszra megadom a szót a képviselő asszonynak. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. A miniszter úrnak köszönöm a válaszát. Magam is úgy gondolom, hogy vannak veszélyeztetettebb csoportok, és hogy a hajléktalanok egyértelműen ilyen veszélyeztetettebb csoport. Őket részben nem kezelik, mert nem kerül feltárásra a betegségük, van egy olyan rétegük, akiket kezelnek ugyan, de félb ehagyják a kezelést, például azért, mert a kórházból
