Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
126 pártelnök úr nem minden él nélkül... - akinek van füle hallása, meghallhatta, hogy a két koalíciós párt mennyire egymásra van utalva, most mégis itt az újabb koalíciós perpatvar; persze, ismét egyházellenes hangütéssel, annak ellenére, hogy tegnap az SZDSZ tárcáinak száma, úgy tűnik, eggyel ismét megnőtt. Hogy kampányról van szó, azt az is bizonyítja, hogy H orn Gábor még a vatikáni megállapodást is felülvizsgálná, eddig pedig még Gyurcsány miniszterelnök úr sem ment el vatikáni tárgyalásain. Tisztelt Országgyűlés! Ez a kis perpatvar a koalíció belvitája ugyan, az MDF mégis azt kéri, hogy ne a magyar egyházak rovására vetélkedjenek. Ami azt illeti, személy szerint nem vagyok liberális, mert szerintem házasság csak férfi és nő között lehetséges, sőt kérném azt is, hogy a homoszexualitás se legyen kötelező, mégis kérjük, hogy az egyház lehetőség szerint többé ne legyen kampánytéma. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs a kormány részéről ilyen igény. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gusztos Péter frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, „Vadgazdálkodás, hobbivadászat, állatvédelem - hol a határ?” kérdésse l. Parancsoljon, öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lenne kedvem másról is beszélni, de természetesen a Házszabály szerint csak az előre megadott napirend előt ti felszólalás témájában szólalhatok fel, úgyhogy maradjunk az eredeti címnél. Ezen felszólalásomban azt a kérdést szeretném körüljárni, nem titkoltan egy elkötelezett állatvédő szemszögéből, hogy vajon hol is húzódik a határ, hol is lehet meghúzni a határ t a vadgazdálkodás, a hobbicélú vadászat és az állatvédelem különböző szempontjai között. Magyarországon van egy nagyon jó állatvédelmi törvény, és Magyarországon van egy olyan vadászati törvény, amelyet sok helyütt a világban példaként használnak. A magya r állatvédelmi törvény, amely egyébként a hatályát megállapító rendelkezések között leszögezi, hogy a törvény hatálya kiterjed a vadon élő állatokra, és hogy a törvénynek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gaz da gondosságára vonatkozó rendelkezéseit a vadon élő állatokra is alkalmazni kell, szóval ez az állatvédelmi törvény definiálja az állatkínzást, kimondja az állatkínzás tilalmát. (9.20) Azt mondja, hogy az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájda lmat, szenvedést vagy sérülést okozni. Azt is körülírja ez a törvényünk, hogy mit tekintünk az állat életének megengedett módon való kioltásának. Így szól a jogszabály: az állat életének a legkisebb szenvedés okozásával, valamint a faj adottságainak figyel embevételével történő szakszerű és gyors kioltása - ez az, amit az állat életének megengedett módon való kioltásaként lehet definiálni. Az állat életének kioltása elfogadható ok vagy körülmény nélkül tilos a magyar állatvédelmi törvény szerint. Elfogadható oknak, körülménynek minősül a törvény szerint az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, val amint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Ebben a körben írja tehát körül az állatvédelmi törvény az állat életének elfogadható okkal, körülménnyel való kioltását.
