Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - KORÓZS LAJOS ifjúsági, szociális, családügyi és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
124 Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Korózs Lajos államtitkár úr jelezte, hogy szólni kíván. Parancsoljon! KORÓZS LAJOS ifjúság i, szociális, családügyi és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagy horderejű idősügyi tanácsülésre került sor február elején, és folytatjuk. Még ebben a hónapban össze kívánj a hívni miniszterelnök úr az Idősügyi Tanácsot, annál is inkább, mert erre az évre vonatkozóan komoly, nagy terveink vannak. Egyrészről meg kell említenem, azon túl, amit képviselő úr elmondott, hogy a miniszterelnök úr személyesen kérte a nyugdíjpénztár i gazgatóját és személyemet mint az Idősügyi Tanács titkárát, hogy tekintsük át, hozzunk létre egy munkacsoportot annak érdekében, hogy vizsgáljuk meg, milyen lehetőségei vannak a lemaradó nyugdíjak felzárkóztatásának. Ez több éve kérése már az Idősügyi Taná csnak. A másik problematika, amiben a miniszterelnök úr szintén feladatot szabott ránk, az úgynevezett rossz években elment nyugdíjasok helyzete. Bizonyára önök előtt és a televíziónézők előtt is ismeretes, hogy ugyanolyan szolgálati idő mellett, ugyanolya n járulékfizetés mellett csupán azért, mert valaki 1991ben vagy '93ban ment nyugdíjba, lényegesen kevesebb nyugdíjat kap, mint aki 2001ben. Következésképpen ezt a feladatot szeretnénk az első félévben átnézni, áttekinteni, és egy felzárkóztatási és korr igációs programot viszünk az Idősügyi Tanács elé. Nagyon büszke vagyok a nagymamagyesre, annál is inkább, mert ez az én képviselői indítványom volt még két évvel ezelőtt. Több mint 5 ezer idős ember veszi igénybe a nyugdíja mellett a nagymamagyest. Termész etesen folytatjuk a 13. havi nyugdíj kifizetését, a jövő évben már teljes havi nyugdíj kifizetésére kerül sor, megosztva jövőre is márciusban. (9.10) Nagyon szeretnék beszélni azokról a programokról, amelyeket a múlt héten elfogadott az Idősügyi Tanács, an nál is inkább, mert szeretnénk egyre jobban bevonni azokat az idősszervezeteket, amelyek maguk is aktívan szervezik a saját életüket és hajlandóak egymásért is tenni. Ezért az idősbarát önkormányzati programot továbbfolytatjuk, sőt kiegészítjük. Egyrészről készítettünk egy módszertani füzetet, amelyet szeretnénk az idősszervezetekkel és a települési önkormányzatokkal megismertetni, amelyben lefektetésre került az, hogy milyennek kell lennie egy települési önkormányzatnak, hogy azt lehessen mondani róla, hog y idősbarát önkormányzat. Ennek keretében a hét régióban konferenciát is szervezünk az idősszervezetek aktív bevonásával, másrészről pedig, mivel nagyon sikeres volt ennek az idősbarát önkormányzati díjnak a programja az előző évben, úgy döntött a testület , hogy megduplázza a kitüntetendő önkormányzatok, települési önkormányzatok és megyei közgyűlések számát, másrészt pedig alapítottunk saját hatáskörben - a minisztérium rendeletet is alkotott róla a héten - egy saját kitüntetést. Ott pedig, azon az idősügy ért dolgozó embereket szeretnénk elismerni, akik tettek valamit az idős emberekért. Elindítjuk az idősbarát lakásprogramot, annál is inkább, mert elkezdtünk mérnökök bevonásával kidolgozni egy olyan normarendszert, amelynek alapján már a tervezés stádiumáb an lehet azt mondani, hogy így kell kinéznie egy idősbarát lakásnak, és ezeket a lakásokat szeretnénk a nagyközönségnek is megmutatni. A másik ilyen nagyon fontos programunk, akciónk lesz az idősek világnapjának méltó megünneplése. Nem csupán október 1jér ől van szó, szeretnénk egész októberre kiterjeszteni. Kértem miniszterelnök urat, segítsen abban, hogy minden kormánytag októberben legalább egy napot úgy töltsön vidéki szervezeteknél - következésképpen minden megyébe el tudunk jutni , ahol csak és kizár ólag az idősüggyel foglalkozzon. Kérjük a kulturális intézményeket, múzeumokat, galériákat, képtárakat, hogy a lehetőségeikhez képest tegyék lehetővé azt, hogy legalább egy napon az idős emberek ingyen látogathassák ezeket az intézményeket.
