Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 21 (207. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14613. szám) részletes vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - ERDŐS NORBERT (Fidesz):
1226 Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban .) ELNÖK (Harrach Péter) : És végül: szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Erdős Norbert képviselő úr, “Ki issza meg az iskolatejprogram levét?” címmel. A képviselő úré a szó. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ismét sajnálatomat kell hogy kifejezzem, hogy a kormány részéről senki nem kíváncsi erre az általam jelentősnek vélt problémára. Korunkban népbetegségnek számít az osteoporosis, vagyis a csontritkulás. Az Egyesült Államokban évente 250 ezer combnyakt örés következik be csontritkulás miatt, ennek 1220 százaléka halálozással végződik, s az életben maradottak kezelése és ápolása 712 milliárd dollárba kerül minden évben. Mivel felnőttkorban a csontrendszer leépülése már csak lassítható, óriási a szerepe a megelőzésnek. Nagyon fontos a rendszeres testedzés, és gyermekkorban a csontok képződésekor a megfelelő mennyiségű kalcium bevitele a szervezetbe. A szakemberek naponta legalább ezer milligramm bevitelét javasolják a gyermek szervezetébe. Ennyi kalcium k örülbelül 1,2 liter tejben van. Könnyű belátni, hogy az iskolatejprogramban naponta juttatott 2,5 deciliter tej szó szerint csepp a tengerben, mégis olyan befektetés, amely a távoli jövőben többszörösen megtérülhet. Ráadásul van egy sokkal rövidebb távon, tulajdonképpen hetek alatt megmutatkozó pozitív hatása: segíthet megoldani a piaci zavarokat. A tavalyi gazdatüntetés idején megígérte a kormány, hogy a tejpiacon tapasztalható válságot az iskolatejprogram újraindításával is kívánja enyhíteni. S ahogy azt már megszokhattuk a szocialistaliberális kormánykoalíciótól, ezeket a fontos, s jellegzetesen állami feladatokat - legalábbis részben - újra az önkormányzatokkal akarják finanszíroztatni. Sok önkormányzat viszont az utófinanszírozás vagy a szinte betartha tatlanul szigorúnak látszó szabályok miatt úgy döntött, hogy nem indítja el az általa fenntartott intézményekben az iskolatejprogramot, ez ugyanis az ezer sebből vérző önkormányzati költségvetésre újabb terhet róna, amely veszélyeztetheti annak egyensúlyát is. Az állami támogatást ugyanis az FVM rendelete szerint kétszer igényelhetik a helyhatóságok, március 31e után és a nyári szünet kezdetét követően 30 napon belül. Az MVH 30 napon belül elbírálja a kérelmet, majd 15 napon belül átutalja a pénzt. Tehát h a az önkormányzatok saját hivatalukban a minimálisra csökkentik az ügyintézés idejét, akkor is 135 nap telhet el a program kezdete és az állami finanszírozás megérkezte között. Ez a négy és fél hónap még azoknak a helyhatóságoknak is nehézséget okoz, amely ek százszázalékos nemzeti támogatást élveznek, tehát a bekerülési költségek jelentős része megtérítésre kerül. A nemzeti támogatás mértékében azonban a 171/2004es FVMrendelet 8. §ának (3) bekezdése alapján különbségek vannak az egyes önkormányzatok közö tt. Németh miniszter úr szerint - idézem - a differenciálás azt az általánosan elfogadható elvet követi, amely szerint a program költségeibe a gazdagabb, magasabb adóerőképességű önkormányzat nagyobb mértékben, a szegényebb önkormányzat kisebb mértékben v állaljon szerepet. Véleményem szerint ez az érvelés egyáltalán nem elfogadható, nem várható, hogy a helyhatóságok a soksok rájuk hárított kiadás - elég csak a közalkalmazotti béremelésekre gondolnunk - után egy újabb kormánypárti ígéretet finanszírozzanak . Igaz ugyan, hogy a polgári kormány idején indított programban is kellett az önkormányzatoknak fizetnünk 30 százalékot, az állam pedig a költségek 70 százalékát állta, viszont azóta uniós tagok vagyunk, s ez körülbelül 50 százalékos közösségi támogatást j elent. Vagyis, ha a Gyurcsánykormány valóban olyan önkormányzatbarát lenne, amilyennek a 2002es választási kampányban hirdette magát, akkor kevesebb pénzből, mint elődje, az önkormányzatok számára teljesen költségmentessé tehetné az iskolatejet. Ráadásul több helyhatóság is igazságtalannak tartja a besorolást. Választókerületem második legnagyobb települése, Mezőberény például ugyanúgy 25 százalékos nemzeti támogatást
