Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 21 (207. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1119 amit csinál, szakembere is csak elvétve, de azok sem érvényesíthetik szakmai érveiket, mindenben a politika dönt. Bizonyíték erre a menesztett közpénzügyi államtitkár, Keller László Népszabadságnak adott nyilatkozata, melyben a legnagyobb kudarcán ak az autópályaépítések területén tapasztaltakat tartotta. (13.10) Idézem őt szó szerint: “Nem vettünk elégtételt a pazarlóan gazdálkodókon, a kiírás szintje alatt teljesítőkön, és nem akadályoztuk meg a vállalkozók által vezérelt ár érvényesülését a külö nböző pályázatok során.” Jogos a kérdés: vajon miért? A választ valószínűleg Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter úr adta, amikor összehasonlította a horvát és a magyar autópályaépítések fajlagos költségeit, és azt a következtetést vonta le, hogy azért drá gább 50 százalékkal a magyar autópályaépítés, mert valószínűleg tartalmazza a pártfinanszírozást is, de hogy soha nem látott extraprofitot tartalmaz, az bizonyítható. Idézem Bokros Lajos szavait: “A beruházások költsége túlzottan magas Magyarországon. Hor vátországban hegyenvölgyön át építve feleannyiba kerül egy kilométer autópálya, mint a magyar Alföldön. Mindamellett a közepes magyar tulajdonú vállalatok elfogadhatatlanul szigorú kiírások és hiányzó referencia miatt nem juthatnak munkához, mivel a kiíró k olyan feltételeket írnak elő 234 kilométeres útfelújításokra is, amit csak a multicégek tudnak teljesíteni.” Konkrét példa erre a 2004 végén kiírt útfelújítási pályázat is, ahol a műszaki teljesítés és a számla benyújtási határideje 2004. november 30a , a kifizetési határidő pedig 2005. május 1je; hat hónappal később, a befejezést követően. Ki tud ennyit hitelezni, tisztelt képviselőtársaim? Itt még a 25 százalékos áfát is meghiteleztették a vállalkozóval, nem csak az útépítés költségét. Zömmel külföld i tulajdonban lévő, tőkeerős autópályaépítő cégek több tíz milliárd extraprofitot zsebre vágnak, így könnyedén tudják hitelezni a 3510 kilométeres felújításokat is. A magyar tulajdonú közepes vállalkozásokat tényleg sikerült helyzetbe hozni, méghozzá le hetetlen helyzetbe. Itt lenne az ideje végre, hogy a kormányzat nyújtsa be a tisztességes piaci magatartást szabályozó büntető törvénykönyv módosítását. A Magyar Demokrata Fórum 2004 májusában benyújtotta javaslatát az Országgyűlésnek, a minisztérium 2004 decemberében egy törvényjavaslatszöveget küldött el, azóta ismét csend van. A lobbi keze messzire elnyúlik, tisztelt képviselőtársaim, pedig az élet újból figyelmeztetett minket. A Versenyhivatal szerint 16 útépítő cég kartellezési gyanúba keveredett, aza z a gyanú szerint felosztották egymás között a piacot a tisztességes verseny rovására. Ez a folyamat vélelmezhetően akkor áll meg, ha súlyos börtönévek járnak a tisztességtelen piacszerzésért, a közpénzek herdálásáért. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már ott tartunk, hogy egy kilométer autópálya akár 5 milliárd forintból is épülhet, ahogyan ezt a Nemzeti Autópálya Rt. az M6os és az M0ás közötti érdi tető szakaszán 10 kilométeres szakaszon engedélyezte. Egy kilométer autópálya 5 milliárd forint, tisztelt kép viselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum felszólítja a kormányt, vállalja ebben az ügyben a legnagyobb nyilvánosságot, számoljon el az egységárakról, számoljon el a beruházások gazdaságosságáról, arról, hogy átlátható és pénzügyileg indokolható módon költik el a köz pénzét. Amíg ezt nem teszi, Bokros Lajos szavait szeretném idézni: “Az állami közbeszerzések, az állami infrastruktúrafejlesztés finanszírozása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , elsősorban a pártfinanszírozás egy ik legfontosabb csatornája… ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezetőhelyettes asszony! DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : …magyarul, a közpénzek egy jelentős része… (Az elnök ismét csenget.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezetőhelyettes asszony!
