Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 14 (198. szám) - Bejelentés független képviselő frakcióhoz történő csatlakozásáról - Bejelentés Dr. Polt Péter legfőbb ügyész vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás megszüntetéséről - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
12 A politika felemészti a társadalom függetlenségét, a hatalmi célok az emberek szemében önmagukért valónak tűnnek. A versengő politikai pártok és támogatóik szemében az erény szemfényvesztéssé, a kompromisszum gyengeséggé, a hiba bűnné torzult. A rendszerváltás nagyszerűsége milliók szemében elenyészni látszik. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hihetetlen!) A közös nemzeti teljesítmény felett érzett büszkeség a hatalmi önérdek és a leegyszerűsítő hazugságok csapdájába esett. Tisztelt Polit ikustársaim! Értelmiségi Barátaim és Kritikusaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Múltunk és benne az elmúlt tizenöt év történései dermesztő erővel tartanak fogságban bennünket. Kár a körülményekre hivatkozni, hiszen azok mi magunk vagyunk. Itt az ideje hátrah agyni egyre elviselhetetlenebb közéleti, politikai terheinket. Merjünk nemet mondani felhalmozott féligazságainkra és velünk élő hazugságainkra! Sajnos, nagyon hosszú a lista, bántóan hosszú. A beszéd keretei csak azt teszik lehetővé, hogy ennek egy szűk, bár így is sok terhet jelentő részét mondjam el. Nem igaz például, hogy az akarat felülírja a valóságot. Nem igaz, hogy az állam mindenható, hogy a kormány előrébb való, mint az ember és annak minden erőfeszítése. Nem igaz, hogy a gondoskodó állam helyette síti a teljesítményt, hogy a gazdaságban a versenynél fontosabb a kormányzati támogatás, hogy a piacot legyőzi az állami elosztás. (13.20) Nem igaz, hogy a piac államosítható, és nem igaz, hogy a társadalom piacosítható. Nem igaz, hogy a magára hagyott pia c tökéletes, de az sem, hogy a piac igazságérzetünket kielégítően osztja el a javakat. Nem igaz, hogy a verseny és a szolidaritás kizárja egymást. S nem igaz, hogy a magántulajdon rossz, a köztulajdon mindig jó, vagy ugyanez fordítva. Nem igaz, hogy a múlt lezárásának őszinte szándéka a politikai leszámolás igényével kell hogy párosuljon. Nem igaz, hogy Trianon után a magyar nemzet régóta kívánt és mindenki számára elfogadható lelki megnyugvásához csak a közjogi egységesítésen keresztül vezet az út, és hogy a nemzeti érdek érvényesítésének eszköze a sértődött bezárkózás. Nem igaz, hogy bármely részakarat többségéből felépíthető a sokféleséget magába foglaló nemzeti egység. Nem igaz, hogy emberi létezésünk teljes lehet a jóra törekvő hit nélkül, és az sem, ho gy a hithez, a vallásokhoz és az egyházakhoz fűződő viszony nem lehet része a demokratikus és nyilvános vitáknak. És végül nem igaz, hogy nap nap után túlléphetünk korábbi önmagunkon. Nem igaz, hogy négyévenként lehet eszményeket váltani, és nem igaz, hogy a kollektív felejtés erősebb a kollektív emlékezetnél. (Taps az MSZP padsoraiból.) Tisztelt Honfitársaim! Rajtunk múlik, hogy merre megyünk tovább. Rajtunk múlik, hogy tudunke változtatni, merünke megújulni - elsősorban rajtunk, politikusokon, mert nek ünk van megújulnivalónk. (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Jaj!) De ezt az országot nem csak pártok választott politikusai, parlamenti és önkormányzati képviselők vezetik. Az ország vezetése ezrek, de sorsa milliók kezében van. Magyarország jövője a boldogul ni akaró, dolgozni szerető milliók teljesítményének kezében van. Azt kérem tőlük, hogy váltsunk irányt és váltsunk sebességet, csináljunk egy jobb Magyarországot, őszinte szóval, jóhiszeműséggel, felelősséggel. És ebben - igen, tisztelt hölgyeim és uraim, ebben - ne kössünk kompromisszumot! Pár hónappal ezelőtt azzal a nagyra törő szándékkal fogadtam el a Magyar Szocialista Párt jelölését a miniszterelnöki feladatra (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Majdnem nemet mondtál!) , hogy megújítjuk a magyar politik át, hogy megújítjuk Magyarországot. Tudtam, korábban többször is mondtam és írtam, hogy ehhez először meg kell újítani a magyar baloldalt. Az elmúlt fél év a baloldal újjászületését hozta; nem mindig könnyen, nem minden konfliktus nélkül, de ez korántsem c supán a mi ügyünk, nem csak a magyar baloldal belügye, mert ami történt, az reményt ad arra, hogy a hosszabb ideje mozdulatlan magyar politika végre felfrissül. A
