Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 9 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületesen, lefelé a lejtőn - nagy bajban az önkormányzatok!” című politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÁLI SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BALOGH JÓZSEF (MSZP):
1065 (10.50) Az igaz, hogy ez nem az önkormányzatok saját pénzéből történik, állami támogatásokból, de ez is a közösből megy, urai m! Ez is benne van a 11 százalékban! Hogyha elhatározta ez a kormány, hogy a nagyvárosok régóta húzódó csatornázási problémáit rövid időn belül meg kell oldani - Győr nem ez az eset, mert mi '98ban befejeztük a város teljes csatornázását , a nagyvárosok, akár Debrecen vagy akár Szeged esetében én is azt mondom, hogy ezt meg kell oldani, ehhez anyagi erőket kell átcsoportosítani, ezt is az önkormányzatok kapják. Mi, győriek ezt tudomásul vesszük, hogy mi ilyen pénzt nem kapunk, mert ezzel a munkával már vé geztünk. Na most, én azért a következő politikai problémát is látom itt az elhangzott vélemények alapján, hogy sokszor elbeszélünk egymás mellett, az ellenzék mondja a magáét, és nem hajlandó ezekről a tényekről tudomást venni. Igen ritkák azok az együttér zést biztosító átszólások a másik területre, amit Kósa kollégám volt szíves itt Győr városa irányába együtt érző formában tolmácsolni. Én ezt a filmet egyébként nem láttam, hogy Győrben mennyi a kátyú - tényleg sok a kátyú. De azért két apró megjegyzésem l enne, és lett volna, hogyha engem ebben az ügyben annak idején megkérdeznek, hogy azért február végén, március elején sajnos a fagykárok kátyúit eltüntetni egyelőre nem lehet, ezt Budapesten sem lehet megcsinálni, mert ez kidobott pénz, mert meg lehet csin álni három hétig nagy pénzért, aztán utána nem ér az egész semmit. A másik: én azért elmondtam volna, és most elmondom a kedves Kósa kollégának, hogy azt is elmondtam volna, hogy egyrészt kátyúzásra lesz elegendő pénzünk, mert 800 millió forint az ez évi ú thíd keretünk, de azért ilyen kevés, mert az Orbánkormány által kitalált adóerőképességi mutató alapján soksok száz millió forintot elvisznek tőlünk, és lehet, hogy ezt a soksok száz millió forintot éppen Debrecen városára telepítik át. Én ezt egyfajt a szolidaritási adónak tekintem. Önmagában véve el tudom fogadni, hogy ilyen átcsoportosításra szükség van, de azért, mivel voltál szíves a győri kátyúkra utalni, én ezt is elmondtam volna, hogy azért nem tudunk kátyúzni többek között, mert lehetséges, hog y éppen Debrecenben dekkol az a pénzünk, amit mi adóbevételek formájában... (Moraj a Fidesz soraiban.) Ez is az igazsághoz tartozik, uraim! Ne vonjátok kétségbe! Adóbevételek formájában, mondjuk, lehet, hogy éppen Debrecenben kötnek ki. Nos, kérem, én vált ozatlanul azt mondom, hogy vegyük tudomásul és fogadjuk el a valamit valamiért elvet, hogy ez a kormány azt hirdeti meg, hogy 2005ben nagyobb arányú és nagyobb összegű fejlesztéseket valósít meg az önkormányzatok területén. Ez a 11 százalékból nem fog kij önni. Az a mértékű fejlesztési, felhalmozási célú kiadási program, ami meg lett hirdetve valamennyiünk örömére, bizonybizony ennek fejében nekünk takarékoskodni is kell, spórolni is kell, hogy látható jelei és kézzelfogható eredményei legyenek minél nagyo bb mértékben a nagyobb arányú, 2005re meghirdetett önkormányzatokat érintő fejlesztési programoknak. Ennek azért megvan a maga kialakult rendszere, lényegesen több pénz felett diszponálnak a regionális fejlesztési tanácsok. Az is igaz, hogy ezek egy része nem tényleges többletpénzt jelent, hanem a minisztériumokban történő decentralizálás eredménye, mert a regionális fejlesztési tanácsok ilyen tekintetben megkapták olyan pénzek elosztásának jogkörét, amit eddig a minisztériumok osztottak el, de ezen túlmen ően még mindig több pénz van a regionális fejlesztési tanácsok részére, a költségvetésben mindez nyomon követhető. Én itt számokat nem idézek, tévedni nem szeretnék, a kedves tévénézők meg, gondolom, már unják a milliárdokat, mert a lényeg mégiscsak az, ho gy a regionális fejlesztési tanácsok részére jelentős többletpénzt biztosít a kormányzat. Még egy témát azért említenék: ugyancsak parlamenti döntés született a tekintetben, hogy az állam által nem hasznosított ingatlanok önkormányzatok részére történő áta dásával kapcsolatos eljárást egyszerűsítette a költségvetési törvény, nevezetesen megszüntette a minisztériumoknak az egyetértési jogkörét, pontosan azért, hogy eggyel kevesebb adminisztrációs akadály legyen ennek a