Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 9 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületesen, lefelé a lejtőn - nagy bajban az önkormányzatok!” című politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1051 településen élőknek, illetve függetlenül attól, hogy milyen nagyságú és lehetőségű településen élnek az emberek, ne érje őket e tekintetben hátrányos megkülönböztetés. Tehát melyek voltak azok a legfontosabb célok, amelyeket a kormányzat megfogalmazott? Egyrészt korszerű, ügyfélközpontú közigazgatás elérése. A korszerűsítés elvei pedig a következők voltak: a települési auto nómiák megerősítése - mi erről nem olyan módon gondolkodunk, mint ahogy például Varga Mihály képviselő úr nyilatkozott a hét végi konferencián, bármennyire próbálják ezt most már letagadni, és másként beállítani. A szó szerinti jegyzőkönyvek egyébként rend elkezésre állnak. A második ilyen terület: a kormányzati hatáskörök decentralizációja, illetve az önkormányzati feladatok áttekintése és felülvizsgálata. A harmadik pedig: új feladatellátási formák megteremtése, amelyek segítik az önkormányzatokat az egyes feladatok ellátásában. A következőkben erről a három dologról szeretnék kicsit részletesebben beszélni. A kormány képviselői már részletesen szóltak azokról a konkrét számadatokról, amelyek például az elmúlt évhez viszonyítva az önkormányzati források növ ekedéséről számolnak be. Én csak két tételt szeretnék kiemelni. Az állami támogatások és átengedett bevételek összességében mintegy 8 százalékkal növekedtek az elmúlt évhez képest. Ezt egészítik ki egyébként az európai uniós forrásból rendelkezésre álló mi ntegy 55 milliárd forint, illetve a hazai forrásból, a költségvetés forrásaiból fejlesztési célokra rendelkezésre álló források. Ez mindent összevetve mintegy 11 százalékos forrásnövekedést jelent az önkormányzatoknál. Kétségtelen tény, tisztelt képviselőt ársaim, hogy a legnagyobb problémát és gondot a bérek finanszírozása jelenti az önkormányzatoknál. Az az állítás abszolút nem állja meg a helyét, hogy ennek nagy részét az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. Inkább fordított a helyzet: a kisebbik tétel e az, ami az önkormányzatokat terheli, a nagyobb részét a költségvetés normatív módon odaadja az önkormányzatoknak. Ugyanakkor belátható az is, hogy semmilyen más olyan eszköz nincs az önkormányzatok, illetve a kormányzat kezében, amivel a hatékonyság növe lését tudnák ösztönözni. Jelentősen növekedtek azok a decentralizált források, amelyekkel a regionális területfejlesztési tanácsok rendelkeznek. Itt követjük azt az európai uniós direktívát, amely abba az irányba mutat, hogy helyben szülessenek meg a dönté sek, helyben dönthessék el azt, hogy hol és milyen fejlesztésekre van szükség. Itt közel 60 milliárd, pontosabban 57,1 milliárd forint áll a regionális területfejlesztési tanácsok rendelkezésére. Az önkormányzati önállóság biztosítása nyilvánvalóan úgy kép zelhető el, hogy a szükséges forrásokat biztosítjuk a működéshez. Az MSZPfrakció támogatásával jó néhány olyan normatíva bevezetésére került sor az ez évi költségvetésben, amelyek korábban nem voltak, de az önkormányzati feladatok megoldásában segítenek. Erről már részletesen beszélt a belügyminiszter asszony is. Csak szeretnék kiemelni ezek közül néhányat: ilyen a tömegközlekedési feladatellátáshoz történő hozzájárulás mintegy 15 milliárd forinttal; a települési önkormányzatok szilárd burkolatú útjainak f elújításához rendelkezésre álló források - mindent egybevetve, a saját forrásokkal együtt ez mintegy 35 milliárdos fejlesztést tesz lehetővé (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hol?), természetesen azokkal a determinációkkal együtt, amiről a miniszter asszo ny beszélt. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Gazdálkodj okosan!) Hogy az önkormányzatok egyetlen fillért se veszíthessenek el az európai uniós forrásokból, mintegy 7 milliárd forint önerőkiegészítés áll rendelkezésre a költségvetésben. Úgy gondolom, hog y ez elegendő forrás ahhoz, hogy az önerőt biztosítsa az önkormányzati pályázatokhoz. Kiegészítette ezt a címzett és céltámogatások rendszere, amely 20022004 között mintegy 200 milliárd forintos fejlesztést indított el az egyes önkormányzatoknál. Természe tesen lehet arról vitatkozni, hogy a központi beruházásoknak ez a leghatékonyabb megvalósítási módja, de erről nyilvánvalóan ezen a vitanapon még ejthetünk szót.
