Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14613. szám) általános vitája - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
1026 PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem véletlenül mondtam, amit mondtam, hiszen mondok egy példát. A 2002es adójóváírás módosításakor a Pénzüg yminisztériumban folyó szakmai munka kapcsán 700 ezer munkavállaló átlagosan 10 ezer forinttal járt rosszabbul. Ez egy nagyon régi vita köztünk, és jó néhány ilyen dolgot fel tudnék sorolni. Azt állítom, hogy a Pénzügyminisztérium az elmúlt három évben jó néhány fontos szakmai dolgot elrontott. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Felszólalási szándékot nem látok. Megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, aki előterjesztőként válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, azt is, hogy sok kérdést azért hasonlóan látunk, hasonlóan vélekedünk, hogy ha van egy problém a, akkor azt meg kell oldani. Hogy mi a jó megoldás, úgy gondolom, akkor derül ki, ha beszélgetünk ezekről a kérdésekről. Higgyék el, hogy igen hosszan és igen alaposan körbejártuk ezeket a problémákat, amelyek felmerültek, és tudjuk, hogy nem ad minden pr oblémára jó választ a mi indítványunk. Farkas képviselő úr is szólt egy kérdésről, Hargitai képviselő úr is említette, hogy például, akinek se gépkocsija, se jogosítványa, azzal most mi történik. Igen, vannak ilyen fölmerült dolgok, és azt gondolom, hogy k özös felelősségünk, hogy keressük a megoldásokat. A hozzászólásokkal kapcsolatban Hargitai képviselő úr két konkrét dolgot vet fel. Az egyik az, hogy a számítások, az ő és egy tanárnő számításai nem ezt a 9 forintot igazolják vissza. Képviselő úr, vessük ö ssze a számításokat, azt gondolom, hogy úgy korrekt. Természetesen sok dolgot kell figyelembe venni. Egy havibérlet a hónap minden napjára érvényes. Ha ahhoz viszonyítjuk a forint/kilométert, hogy 31 napra, akkor más számot kapunk, mintha ahhoz viszonyítju k, hogy hány munkanapot dolgozik egy dolgozó. Tehát azt gondolom, hogy először ebben a peremfeltételben kell megegyeznünk. Amikor azt mondtam, hogy mi, képviselők azt szeretnénk, ha a szabályozás az élet valóságos helyzetéhez igazodna, akkor azt kell hogy elfogadjuk közösen, hogy itt olyan munkanapok számával kell számoljunk, ami a valóságos. A másik... (Dr. Hargitai János közbeszól.) Képviselő úr, meg fogjuk tudni beszélni a dolgot, de mi a számításainkat nem 31 napra végeztük. A másik: a bérlet egy tólig számot mond. Nem mondtam el a felszólalásomban, hogy a nagyon kis kilométereknél nagyon torz számok jönnek ki, tehát ezt feledjük el. De van, ahogy ön mondja, hogy 20 és 30 kilométer között. Más a Volánnál és más a vonatnál a kilométer tólig kategória, t eljesen más. A Volánnál sokkal kisebb kilométerekre külön jegy van. Egy dolgozónál, ha úgy lakik, hogy a vasútállomásig már két kilométert kell neki menni, teljesen nem mindegy, hogy két kilométert a munkahely felé megy vagy pedig ellenkező irányba. Mert a gépkocsihasználat a munkahely és a lakása közötti kilométerre vonatkozik. Azt gondolom, ha azt elfogadja a képviselő úr, hogy ettől eltekintünk, és azt a kilométert vesszük figyelembe, amely a bérletre rá van nyomtatva, akkor én most is állítom, hogy az a szám jön ki, hogy nyolc forint néhány fillér és tíz forint néhány fillér közé esik a munkanapokra vetített, ugyanolyan kilométerre számított költségfedezet. Azt gondolom - és mondtam is , hogy nem fedezi a teljes költséget. Persze, sokkal kényelmesebb sz emélygépkocsival járni a munkába, és nem is szándékunk, hogy a személygépkocsihasználat teljes költségét térítsük meg. Azt a célt tűztük ki, hogy kapják meg ugyanazt a pénzt, mintha bérlettel jártak volna, mint a múlt évben.
