Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
1006 Mind az általános, mind a részletes vita megerősítette a kormányt abban, hogy a jogterület reformja időszerű és indokolt. A frakciók a vita során egybehangzóan azt az álláspontot képviselték, hogy a gazdasági, pénzügyi viszonyoknak megfelelő korszerű sz abályozás, a szakértővé válás feltételeinek normatívvá tétele, a szakértői karral szemben támasztott magasabb szakmai követelmények mind olyan célkitűzések, amit mielőbb meg kell valósítani. A javaslat számos új rendelkezése közül kiemelkedik a gazdasági t ársasági formában történő igazságügyi szakértői tevékenység folytatását lehetővé tevő rendelkezések sora. És erről folyt talán a legnagyobb vita is. Az üzleti alapon is végezhető igazságügyi szakértői tevékenységnek különösen azon jogviták elbírálása kapcs án van jelentősége, ahol a felek egy közvetlen, hatásában ugyan költségesebb, de áttételesen - gyorsasága és magasabb színvonala folytán - végeredményében egy olcsóbb szolgáltatás igénybevételében érdekeltek. Erre elsősorban a hagyományos gazdasági jogi, p olgári jogi jogvitákban lehet szükség. Ezekben az ügyekben jelenik meg a kereseti oldalon az az igény, hogy a fél - az üzleti élet más területeihez hasonlóan - a szabályozott verseny feltételei között választhasson a szakértői szolgáltatások kínálatából. E hhez járul hozzá a javaslat akként, hogy a tevékenységi formák körét bővíti a gazdasági társasági forma igénybevételének lehetőségével, megteremtve egyúttal a működés garanciát is, ami a pártatlan és professzionális szakértés feltétele. Megemlítem, hogy a szakértői tevékenységgel kapcsolatos törvények megalkotásával összefüggésben nem áll fenn kifejezett jogharmonizációs kötelezettség az Európai Közösségek joganyagával kapcsolatban. A tárgykörnek ugyanakkor nagy szerepe van a hatékonyan működő igazságszolgá ltatás feltételeinek biztosításában. Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés alapfeltétele ugyanis az, hogy a tagállami igazságszolgáltatás hatékonyan működő szervezetrendszer legyen. A szakértői tevékenységről szóló átfogó szabályozás ehhez próbál hozzájárulni, és mi úgy gondoljuk - megfontolván a javaslatokat is , hogy az elfogadható módosító javaslatokkal együtt egy megfelelő megoldást kínál. Szeretném megköszönni konstruktív közreműködésüket a vitában a módosító javaslatok benyújtá sával, mert úgy gondolom, hogy a kiérlelt vita hozzájárult ahhoz, hogy egy jobb törvényjavaslatról szavazhassunk majd a parlament valamelyik közelgő ülésén. Sajnálom, hogy ebben a vitában érdemben nem tudtunk újra egymásnak feszülni, de gondolom, ettől füg getlenül is mondhatom azt, remélhetőleg, hogy az ellenzéki képviselők is támogathatónak tartják majd a javaslatot abban a formájában, ahogy az a részletes vita után, a módosító javaslatokról történő szavazás kapcsán majd kialakul. Bízom abban, hogy egy job b szakértői törvény megfelelőbb szakértői közreműködéssel fogja elősegíteni az igazságszolgáltatás munkáját, és ez mindannyiunk érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A mód osító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön határozunk. Az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény módosításáró l szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) :
