Országgyűlési napló - 2004. évi téli rendkívüli ülés
2004. december 20 (197. szám) - Nógrádi Zoltán (Fidesz) - dr. Baráth Etele tárca nélküli miniszterhez - “A modern köztársaság épül, de mi lesz az országgal; avagy meddig kell ezt még elviselni?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz):
41 Hol van az európai intézmények által átutalt több mint 10 milliárd? A Kincstár számláján van, és úgy kerülnek kifizetésre, ahogy a pályázati kifizetések történnek, hiszen ez egy előleg, amit akkor lehet fölhasználni, ha kifizetés történik. Hol van a százmilliárdos hitel? Ugyanígy van a százmilliárdos hitel, úgy kerül lehívásra, ahogy a társfinanszírozás kifizetésre kerül. Tehát nem jelenik meg sehol sem, senkinél. Ez nem titok, ahogy a felhasz nálás előrehalad, úgy kerülnek ezek a pénzek lehívásra, illetve kifizetésre. Hogy miért kezdtem kicsit ironikusan, képviselő úr? Azt mondta, hogy lássuk, mi a valóság a 155 milliárd forint uniós befizetési kötelezettséggel szemben a 401 milliós kifizetett támogatással. Képviselő Úr! A kettőnek a világon semmi köze nincs egymáshoz, és kezdjük azzal, hogy nincs 155 milliárdos befizetési kötelezettség, hanem 105 milliárdos befizetési kötelezettség van. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Összecserélte a n ullákat!) Ezzel szemben 180 milliárdos bevétel következik ebben az évben, tehát minimálisan most december 20án, 21én azt tudjuk mondani, hogy 6580 milliárd között várható a pozitív mérlege Magyarországnak az Európai Unióval szemben. Tegnap este egy újsá gírói kérdés alapján összeszámoltam: 49 esetben mondtuk el május óta a parlamentben és különböző nyilvános vitákon, hogy nem leszünk nettó befizetők. Ismételten és ismételten ez a kérdés itt fölmerül. Hadd mondjam azért azt, hogy egy kormánytól számon kérn i egy 2008ig tartó program első öt hónapjában annak az eredményét, egy kicsit túlzás, főleg abban a hangnemben, ahogy ezt ön teszi. Annyit szeretnék elmondani, hogy akkor, amikor a Széchenyiterv futott ebben az országban, az annál egy tizeddel kisebb PHA REprogramnak az az évi kifizetései 1015szörösei voltak a Széchenyitervnek; kissé indokolatlan az a fajta keménykedés, amit önök itt velünk szemben megfogalmaznak. Bezárólag annyit szeretnék mondani a képviselő úrnak, hogy természetesen a magam nevében is és mindenki nevében örömmel várjuk az összes jobbító javaslatot és segítőkészséget. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy ebben a folyamatban 15002000 ember dolgozik közvetlenül a mindennapokban azért, hogy a lehető legjobb magyar teljesítés legyen. Elér ték azt, hogy az Európai Unió dicsérettel emlékezik meg minden egyes szövegében erről a felkészültségről - az ő munkájukat dicséri, nem az enyémet dicséri. Csak az a kérésem, hogy önök segítsék ezt a munkát, és ne negatívan ítéljék meg ezeknek az emberekne k a munkáját. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (13.30) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem a képviselő urat, elfogadjae a választ. NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Miniszter Úr! Ön ismételten és ismé telten elmondja azokat a számokat, amelyek nem felelnek meg a valóságnak - e Ház falai között már sokszor elhangzott. Érdekes módon, e Ház falain kívül az a több ezer pályázó miért gondolja másként az egész helyzet megítélését, mint ön, miniszter úr? Attól tartok, ezzel a fajta magyarázattal hitelét veszíti ön és a kormány. De a legnagyobb probléma az, hogy a felelőtlen sikerpropaganda miatt és a felelőtlen károkozás miatt hitelét vesztheti az európai uniós támogatási rendszer is. Miniszter Úr! A kezemben t artok egy egy eurót jelképező plakettet (Felmutatja.) , itt kaptuk ajándékba a parlamentben. Csak azért nem adom önnek ajándékba oda, mert ebből nekem ez az egy van, ön pedig több tízmillió eurónyi támogatás fölött rendelkezik. De szeretném figyelmeztetni, miniszter úr, ez nem az önök pénze, ez nem a kormány pénze, ez a magyar gazdálkodók, vállalkozók és önkormányzatok pénze (Dr. Bagó Zoltán: Ki kellene adni végre!) , és akkor hasznosul, ha eljut oda, ahová az Európai Unió szánta. Az ön felelőssége, miniszter úr, hogy eljuttassa oda, ahol ez hasznosulni tud. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) És ameddig ez nem történik meg, addig a válaszát nem tudom elfogadni.
