Országgyűlési napló - 2004. évi téli rendkívüli ülés
2004. december 20 (197. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
24 Tisztelt El nök Asszony! Tisztelt Ház! Ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, mi az, amire a 2004es esztendőből tíz, húsz vagy harminc év múlva is emlékezni fogunk. Politikai csatáink valószínűleg csak a történelemkönyvek lábjegyzeteibe kerülnek be. De két dologról, bi ztos vagyok benne, valamennyi történelemkönyv megemlékezik majd, ha 2004ről ír: 2004ben léptünk be az Európai Unióba, és 2004 a sorkatonaság végleges eltörlésének éve. Ez megmarad. (Taps a kormánypártok soraiban.) A politikatörténeti fejezetek nyilván ar ról is megemlékeznek, hogy 2004ben új kormány alakult, új lehetőséget és új lendületet kapva programja megvalósításához. Akik tehát majd e könyvek címszavait olvassák, úgy fogják látni: 2004 az új várakozások, új esélyek éve volt. És ez akkor is igaz, ha közelről és belülről nézve látjuk a sok bajt is, és látjuk azt is, hogy régi bajaink mellé az idén sikerült új konfliktusokat is betermelni. De 2004ben szerencsére az is bebizonyosodott: a rendszerváltás 15. évében az ország immunrendszere fejlettebb, sze rvezete egészségesebb és ellenállóbb annál, mint olykor a parlamentből látszik. Egy ország tanul uniós pályázatot írni, ahogy pár éve egy ország tanult meg mobiltelefonozni vagy éppen internetet használni. A gazdaság még a forintárfolyam fojtogató hatását is kibírta, és ellensúlyozni tudta. Stabilnak bizonyult a politikai intézményrendszer is. Más országokban a kormányváltás gyakran válságot jelent, nálunk nem okozott megrázkódtatást, hanem inkább új bizalmat hozott. És 2004ben az is kiderült, hogy az orsz ág elég erős és egészséges ahhoz, hogy remélhetőleg örökre politikai süllyesztőbe küldje Bácsfi Diánát és nyilastársait. És noha a szellemi életet számos politikai gyökerű vita szabdalta, a közönség ettől nem zavartatva magát, pártsemlegesen állt sorba hos szú, kígyózó sorokban egyegy rendkívüli kiállítás kapuja előtt. Elég erősnek bizonyult az ország immunrendszere ahhoz is, hogy legyőzze a népszavazási kérdések mérgező hatását. És ha már az ország immunrendszere szerencsére ilyen ellenálló volt és megvédt e magát, akkor a parlament feladata, a mi feladatunk a következő évben az, hogy a rossz, mérgező kérdések helyett megfogalmazzuk a jó kérdéseket. És legyenek vitáink akár élesebbek és hangosabbak az eddigieknél, de szóljanak a jó kérdésekről, arról, hogyan lehetséges több munkahely, hogyan lehetséges igazságosabb családtámogatás, több lehetőség lent, és több felelősség fent. De mielőtt a magyar parlamentnek kívánunk bármit, engedjék meg, hogy külön karácsonyi jókívánsággal és köszönettel forduljak ahhoz a n éhány ezer emberhez, akik a karácsonyi készülődés helyett megalázó és felesleges ingyenmunkára, a szavazatok újraszámlálására kényszerültek. Köszönet nekik, hogy megvédték helyettünk is a magyar demokrácia becsületét. (Taps a kormánypártok soraiban.) És ni ncs bocsánat, karácsonykor sincs bocsánat arra, hogy Patrubányék megrágalmazták őket, hogy egy ripacskodó főpróbát terveztek egy 2006ra tervezett előadáshoz. A magyar politika szégyene lesz, ha közös erővel, méghozzá Patrubányék népszavazási szövetségesei nek a segítségével nem értetjük meg velük, hogy most már azért elég volt. (Taps a kormánypártok soraiban.) Kérjenek végre bocsánatot a megsértettektől, és fejezzék be politikai ámokfutásukat, éppen elég kárt okoztak eddig is! Kívánom mindnyájunknak, hogy h asonló blöffök ne zavarják a karácsony békéjét. A béke jegyében hoztam ajándékot is a frakcióvezetőkollégáknak, illetve a frakcióknak, méghozzá három jelképes politikai marcipánfigurát. Az első kettő egy kisangyal és egy kisördög (Felmutatja.) , szerencsér e marcipánból. Úgy tapasztaltam tudniillik, hogy politikai vitáinkban hajlunk magunkat angyalnak, az ellenfelet meg ördögnek, vagy ahogy most divatos mondani, hazaáruló gazembernek bélyegezni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét .) Csak az ajándékot adom még át. Kérem, a marcipánfigurákat kiki egye meg még az idén, jövőre ne vigyük magunkkal a politikai kettéosztás és megbélyegzés eme jelképeit. (Taps a kormánypártok soraiban - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Idő! - Idő van! - E lnök asszony!) Vigyük viszont magunkkal jövőre ezt a marcipán kéményseprőt (Felmutatja.) , hátha szerencsét hoz, és több szerencsénk lesz egymáshoz (Zaj a Fidesz soraiban.) , és az országnak is több szerencséje lesz velünk.