Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 29 (169. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületben az ország! A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért, 2004-2006” című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Mandur László): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP):
976 Indoklásom a következő. Gyurcsány Ferencről az elmúlt percekben olyan információk kerültek a birtokunkba, amiről a Fideszfrakció tagjait kötelességem tájékoztatni. Ha ez a félórás tárgyalási sz ünet befejeződött, akkor természetesen az információk lényegét itt, az Országgyűlés tagjaival is meg fogjuk osztani. Ezért kérem tehát most a félóra tárgyalási szünet elrendelését, és utána - mondom önnek, és mondom a többi képviselőnek is , természetesen el fogjuk mondani, hogy miről is tanácskoztunk. Köszönöm szépen. Amennyiben elnök úr elrendeli ezt a tárgyalási szünetet, a Fideszfrakció tagjait arra kérem, hogy a frakcióirodára jöjjenek le. Köszönöm szépen. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nyolc órakor! - Ezt a színjátékot!) ELNÖK (Mandur László) : Jó. Negyedóra tárgyalási szünetet adok. Parancsoljanak! 17 óra 50 perckor folytatjuk az ülést. (Szünet: 17.3517.56 Elnök: Mandur László Jegyzők: Podolák György és dr. Vidoven Árpád) ELNÖ K (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! A szünet végére értünk, így is hat perccel túlléptük az engedélyezett szünetidőt. (A Fideszfrakció képviselői még nem érkeztek vissza az ülésterembe.) Felszólalásra következik Kozma József, a Szocialista Párt képv iselője. Parancsoljon, képviselő úr! DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnökjelölt Úr! Az a kormányprogram, amelynek a vitáját itt most folytatni próbáljuk, a nemzet jövőjéről szól. Reálisan veszi számba azokat az ellentmondásokat, kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel a nemzetről gondolkodva ma egy felelős kormányzati politikának számot kell vetnie. Ezért támogatjuk a kormányprogram fő kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseit, ezek között a hatékony nemzeti érd ekérvényesítést, az aktív és kezdeményező Európapolitikát, a térség stabilitását szolgáló szomszédságpolitikát, benne a határon túli magyarság érdekeinek szolgálatát, az északatlanti szövetségi rendszer erősítését és a nemzetközi terrorizmus elleni harco t. Új helyzet van, amióta integrálódtunk Európába, s kitágult a külpolitikai mozgástér is. Ez nem pusztán az EUtagságot jelenti, ez azt jelenti, hogy hazánk társadalma, illetve a Kárpátmedencei magyarság a problémáira a megoldást európai léptékekben kell hogy keresse és megtalálja. A térségek közti egyenlőtlenségek felszámolása érdekében közösségi források jutnak el a sikeres pályázókhoz. Európa az uniós tagság nyújtotta jogokon túl ismeri és támogatja a határon átnyúló együttműködéseket, melyekben a nemz eti kisebbségek meghatározó szerepet játszanak. Ösztönzi a régiók és települések, a civil szerveződések összefogását versenyképességük növelésére, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Normája a kisebbségek védelme. Külügyeink egy jó része ily módon euró pai belpolitikává vált. Kapcsolatrendszereink közvetlenül a hazai gazdasági fejlődés és ezzel együtt a társadalmi viszonyok ellentmondásainak, a legalapvetőbb igazságtalanságoknak a fölszámolását szolgálják. (A Fideszfrakció képviselői visszaérkeznek az ü lésterembe.) A magyar külpolitika sikerrel vezette be az országot az Európai Unióba. Ez a külpolitika képes kezdeményezni és a világ változásai esetén konstruktívan lép föl. A balkáni stabilitásért szövetségeseinkkel és partnereinkkel még többet tehetünk. Ezzel nemzeti érdekeinkkel összhangban tudjuk alakítani Európa és a világ jövőjét. Reálisan tervezhetjük a magyar nemzet európai keretekben történő egyesítését. Tehetjük ezt, hiszen három szomszédunk már uniós tag, egy hamarosan, egy másik pedig nem sokkal később azzá válhat. A többi ország esetében is az európai normák és intézmények jelentik a közös európai jövő tervezésének kereteit. Hazánk és a nemzet
