Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 29 (169. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületben az ország! A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért, 2004-2006” című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - SZABÓ ISTVÁN (Fidesz):
972 kimódoltan megkoreografálva benyújtotta az új dolgozatot. Vajon mennyire és miben különbözik a megunt és elbocsátott Medgyessy Péter nevével jegyzett és az önmagát szöktetve előretörő Gyurcsány Ferenc kormányprogramja? Az úja t elolvasva megállapítható, legmarkánsabb jellegzetessége, hogy kék. Összevetve a régivel olyan, mint a Shakespearemesék, amelyek a Shakespearedrámák gyermekváltozatai, leszállítva ezzel a vele szemben megfogalmazható elvárások szintjét. Zárójelben sietv e leszögezem: egyéb párhuzamot nem vonnék az írásművek között. Ezt egyébként ön, miniszterelnökjelölt úr úgy fogalmazta meg, hogy a dolgozat csak olyat vállal, ami teljesíthető. Mivel azonban kormányprogram ígéretek nélkül olyan, mint a lakodalom muzsikas zó nélkül, van is benne, így van min elmerengni, mennyire lehet ezeket komolyan venni. Teszem ezt most a kék füzet informatikai tárgyú tartalmaira vonatkozóan. Annak megítélésekor, hogy mit mennyire vehetünk komolyan a leírtakból, lehetetlen eltekinteni az elmúlt két év eseményeitől vagy eseménytelenségétől. Tisztelt Miniszterelnökjelölt Úr! A ma ügyvezető informatikai miniszter 2002es bizottsági meghallgatásán a következőket mondta. A minisztérium szeretne az első munkái között a parlamenthez benyújtani egy olyan határozati javaslatot, ha úgy tetszik, deklarációt, amelyben a parlament kinyilvánítaná, hogy a jövő jogalkotási menetében a következőkben tartja magát és figyelembe veszi állandóan azokat az alapelveket, amelyek az új információs társadalom kiép ítésének alapelvei. E jámbor óhaj egybevetése a valósággal egy sommás vélemény kimondásához éppen elég lenne. Ilyen, de még csak hasonló szándékot megfogalmazó határozati javaslattal sem találkozhattunk. Ez a kisebbik baj, de az említett alapelveknek sem l áttuk nyomát a jogalkotás menetében. Ezzel szemben láttunk koncepciótlanságot, kormányon belüli hatásköri, mondhatnám: a kasszakulcs fölötti huzakodást, az információs társadalom alapkérdései iránti kormányon belüli érdektelenséget és botrányos ügyeket. Az t is mondta még a most miniszteri székében ülő Kovács Kálmán a bizottsági meghallgatáson, hogy mostantól kezdve valóban lehetséges, hogy minden egyes kormányelőterjesztés, minden egyes szakmai munka megfussa az Informatikai és Hírközlési Minisztérium appa rátusát, szakembereinek véleményét tükrözze, és csak úgy kerüljön a kormány elé, illetve a parlament elé. Ha az elmúlt két év előterjesztéseiben ezek a vélemények tükröződtek, azt kell mondjam, az szomorú. De nézzük csak, mit írtak a kék füzetkében! “Támog atjuk az elektronikus közigazgatási megoldásokat, az elektronikus önkormányzatot, az elektronikus szolgáltatásokat, a digitális aláírás általánossá tételét.” A részletes vita szakaszába lépő közigazgatási eljárásról szóló törvény az elektronikus aláírás he lyett az úgynevezett ügyfélkapumegoldást támogatja. Ez az adózás rendjéről szóló törvény módosításában a PINkódos azonosítás elfogadásával együttesen az elektronikus aláírás elterjedésének és civil alkalmazásának radikálisan és azonnal véget vet. Vagy: “ Támogatjuk egyebek mellett a műszaki, technológiai fejlesztéseket, a magyar vállalkozásokat új termékek kifejlesztésében, innovatív szolgáltatások kidolgozásában, a vállalati kutatómunkát, támogatjuk új vállalati kutatómunkahelyek létrehozását és a szoftve rfejlesztést.” Tisztelt Miniszterelnökjelölt Úr! Egyetlen év alatt 13 milliárd forintot vontak ki a kutatásfejlesztésből. A GDParányosan e célra fordított támogatási összeg jelentősen csökkent. A hétköznapi néven szoftverszabadalmakról szóló uniós irány elvtervezetet az érintett magyar vállalatok és az informatikai tárca álláspontja ellenére támogatta a kormány. Milyen alapelvek tükröződnek itt? További idézet a kék füzetkéből: “2005re teljesen kiépítjük a közhálót. Ennek keretében 2005ben minden iskolá t széles sávú internetkapcsolattal látunk el.” (17.20) Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy hisszük, ha látjuk. A helyzet az, hogy jelenleg a magyarországi vezetékes fővonalaknak csak 66 százaléka alkalmas széles sávú internetelérésre. A tízezer fő a latti települések nagy részénél semmilyen adatátvitelre alkalmas infrastruktúra nem található. Annak a tárcának a képviselőjétől hallani ezt, amely tárca költségvetési kereteit arányaiban
