Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 29 (169. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületben az ország! A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért, 2004-2006” című országgyűlési határozati javaslat vitája - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
917 DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Elnök Úr ! Köszönöm a szót. A Szocialista Párt támogatja a kormányprogramban lévő legfontosabb célt, hogy Magyarországon stabil és növekedő gazdaság legyen. Ez a cél természetesen túlmutat a kormányzati felhatalmazás időhatárán, 2006on, ez a cél átível a következő kormányzati ciklusra is, és ennyiben a kormányprogram világosan kijelöl hosszabb távon követhető és teljesítendő célt is. Ez a cél tehát, hogy stabil és növekedő legyen a gazdaság, széles politikai konszenzus támogatását is élvezheti, megvalósítása azonba n komoly feladat és komoly dilemma elé állítja nemcsak a most megalakuló kormányt, hanem a mindenkori kormányokat. Ugyanis Magyarország gazdasága ezekben az években, évtizedekben olyan hármas kihívás elé néz, amelynek egyenkénti megválaszolása is embert pr óbáló feladat. Mert kihívás a globalizáció, hiszen az Audi vagy az Elektrolux főmérnöke azt fogja mondani, hogy a magyar középvállalat nem egy másik magyar vállalattal, hanem egy szlovákkal, olasszal vagy némettel versenyez, amikor beszállító lesz. A másik kihívás sem kisebb, nevezetesen az integráció, hiszen nem volt elegendő elérni az európai uniós tagságot, az azon belüli versenyt is állni kell, és ez nem kis feladatot jelent a magyar gazdaság számára. A harmadik nagy kihívás a modernizáció, hogy Magyaro rszág hogyan tud versenyképes termékeket és szolgáltatásokat létrehozni és előállítani, és ezáltal az ország olyan jövedelemre szert tenni, amely a fejlődést biztosíthatja. Tisztelt Ház! Azt szokták mondani a költségvetési viták elején, hogy egy költségvet és általában egy kormány társadalom- és gazdaságfilozófiáját fejezi ki. Most, ezt a költségvetést megelőzően egy olyan kormányprogramról vitázik a Ház, amely nem csupán ezt a filozófiát van hivatva megalapozni, hanem nagyon világos célokat is kitűzni és es zközöket is hozzárendelni. Két ilyen nagyon fontos kitörési pontról szólok. Az egyik a már nagyon sokat hangoztatott, kormány és ellenzék által egyaránt hangoztatott cél, nevezetesen, hogy több nőnek és férfinak legyen Magyarországon munkája. (Lengyel Zolt án: Öregecske nőnek is?) Nem, képviselő úr, több nőnek és több férfinak: fiatalnak is, középkorúnak is és idősebbnek is. (12.40) Annál is inkább, mert az aktív korú lakosság mintegy 57 százaléka rendelkezik ma munkaviszonnyal. Persze tudom, hogy van 1011 százalék, aki egyetemre, főiskolára jár, vannak 7 százaléknyian, akik különböző anyasági ellátásban vannak, és vannak, akik munkanélküliellátást kapnak 6 százaléknyian, mégis vannak olyanok még rajtuk kívül is, akiket semmiféle statisztika nem mutat ki. A kkor tehát az a kérdés, hogy ki legyen még az a nő és férfi, aki a munkában részt tud venni. Kérem, azok a nők és férfiak, akik nagyon nehezen foglalkoztathatók. Azok a nők és férfiak, akiknek rossz a szakmájuk, akik rossz helyen laknak, és akik eddig is n ehezen jutottak munkához. Azt gondolom tehát, a kormányprogramnak az a célkitűzése, hogy mind a munkaadó, mind a munkavállaló oldaláról a nehezen foglalkoztathatók munkába állását van hivatva támogatni, olyan cél, amelyet össztársadalmi és össznemzeti érde k képvisel és fogalmaz meg. A másik kérdés, hogy vajon hogyan lehet ezeket az új termékeket és szolgáltatásokat Magyarországon létrehozni, hogyan lehet olyan hozzáadott értéket termelő beruházásokat Magyarországon lé trehozni, amelyek a versenyképességet biztosíthatják. Erre szokták azt mondani, ha a költségvetés egyensúlyban van, ha a hiány kicsi, ha a monetáris politika jó, akkor a dolgok alapvetően rendben vannak. A kormányprogram abban hoz újat, hogy ezeket csak fe ltételnek tekinti, de önmagában nem elegendőnek, és lépni kíván abban is, hogy ez a bizonyos hozzáadott érték, ez a bizonyos többlet, ez a bizonyos versenyképesség valóban innováción alapuljon. S azt gondolom, a magyar vállalati szektor erre jól válaszol. Önök is, tisztelt ellenzéki képviselők, majdnem megszavazták - hangsúlyozni szeretném, majdnem megszavazták; tartózkodtak - azt a törvényt, amely létrehozta az Innovációs Alapot. Az első félévben majdnem 10 milliárd forintot fizettek be a vállalatok, amiko r közösen egész évre összesen 11 milliárdot terveztünk. Ez azt jelzi, a magyar vállalati szektor világosan tudatában van
