Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 29 (169. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületben az ország! A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért, 2004-2006” című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
900 (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) , és utána, ha az elnök asszony szót ad, akkor beszélhetnek. Liberális politikusként az a célkitűzésünk az oktatás területén, hogy a gyermekeink számára használható tudást adjunk. Használható tudást adjunk egy olyan világban, amely egy felgyorsult világ. Felgyorsult világ, amely folyamatos változásban van. Ahol a változás ténye nem rendkívüli dolog, ahol az nem az ünnepnapok, hanem a hétköznapok körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy ha az iskola, az oktatás területén nem tudunk alapvető változásokat végrehajtani, akkor gyakorlatilag a gyermekeinknek és végső soron a nemzetnek az esélyeit rontjuk, az életben való boldogulás, illetve az Európai Unióban történő boldogulás vonatkozásában is. Ez azt jelenti, hogy az oktatáspolitikának a közoktatás területén négyes célkitűzése van. Egyrészt használható tudást adni a gyermekeinknek, olyan tudást, amely feljogosítja őket, képessé teszi őket az életen át tartó tanulásra, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy olyan világban, ahol sokszor váltanak szakmát egy élet során, képesek legyenek egy életen át tanulni. Tehát az intelligens tanulás technikáit, képességeit és készségeit sajátítják el. A köz oktatási reform második pillére az, hogy tudomásul vesszük, hogy az Európai Unióban élünk, egy tágabb hazában, egy olyan hazában, ahol nem a magyar az egyedüli nyelv, tehát idegen nyelveket is kell tudni beszélni. Radikális reformokat léptettünk életbe, hi szen idén szeptembertől indultak el azok az osztályok a középiskolákban, amelyek lehetővé tették azt, hogy intenzív módon lehessen idegen nyelvet tanulni. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy kvázi szinte alanyi jogon tudjanak a diákjaink, gyermekeink, aki k kilépnek a középiskolából, legalább egy uniós nyelvet, de lehetőleg többet magas szinten beszélni, magas szinten tudjanak azon a nyelven kommunikálni és használni a munkájukban. Nem pusztán akkor, ha el akarják hagyni az országot, mert valamilyen célból elutaznak, hanem akkor, amikor itthon dolgoznak. Hiszen a hazai munkaerőpiac egyre inkább olyan állásokat teremt, ahol már a magyaron kívül idegen nyelvet is kell tudni beszélni. A közoktatási reform harmadik eleme az információs technológia eszközeinek és kultúrájának elsajátítása, amely nélkülözhetetlen közege az életben való helytállásnak. A negyedik pedig az esélyegyenlőség megteremtése, nem pusztán ezekkel a közvetett eszközökkel, hanem a pozitív diszkrimináció, vagy más nyelven mindenfajta olyan eszkö z révén, amely lehetővé teszi, hogy a hátrányos helyzetben lévőket, az elesetteket, a társadalom perifériájára szorultakat föl lehessen zárkóztatni ebben a rendszerben, és az iskola képes legyen ezeket a hátrányokat, a társadalmi hátrányokat nem növelni, h anem csökkenteni. Mint ahogy tradicionálisan az iskola megőrzi, rögzíti, bizonyos esetekben pedig növeli ezeket a társadalmi hátrányokat. A szakképzés területén különös fontossága van annak, hogy a munkaerőpiac és a gazdaság igényeivel szorosabb kapcsolato t építsünk ki. Ezt szolgálják a különböző programjaink, és ezt szolgálja majd az elkövetkező két év tevékenysége is. A felsőoktatás területén pedig a Magyar Universitas program az, amelyet a kormány e nyáron elfogadott, és ennek jegyében történik meg a fel sőoktatás reformja. Az egyik legfontosabb része, hogy átjárhatóvá tegyük felsőoktatási rendszerünket az európai rendszerekkel, a bolognai folyamat részeként Magyarországon 2006ban elindul kötelezően egy felmenő rendszerben az angolszász felsőoktatási mode ll, képzési rendszer bevezetése, egy többlépcsős, lineáris rendszer, amely egyesíteni tudja az elitképzés és a tömegképzés szükségleteit és igényeit. Ez teszi lehetővé azt, hogy tömegesen belépve a felsőoktatásba, háromhárom és fél év után egy használható diplomával lehessen kilépni onnan, és a diákoknak egy kisebb része tudjon továbblépni a felsőfokú mesterképzés és a doktori képzés szakaszaiba. A felsőoktatási reform második pillére az intézményirányítási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy azt a szelle mi tőkét, szellemi vagyont, amely megtestesül a magyar felsőoktatásban, mozgásba tudjuk hozni, és a magyar felsőoktatás versenyképességét javítani tudjuk.
