Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 29 (169. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületben az ország! A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért, 2004-2006” című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter:
889 kellett helyreállítani és bevallani, ami nyilvánvalóan megterhelte a gazdaságpolitikát, megterhelte a költségvetési politikát . Mondhatnám, hogy a jegybank elnöke saját örökségével kellett hogy szembenézzen, amikor felvetette ezeket a kérdéseket. Szeretném elmondani, hogy a gazdaság fejlődése Magyarországon és mindenütt a világon azzal a kihívással néz szembe, hogy versenyvilág v an, és a versenyképesség kérdése dönti azt el, hogy lehete több jövedelem, lehete a nyugdíjasoknak biztos nyugdíj, lehete a legkülönbözőbb fejlesztésekhez pénzt találni. A versenyképesség kérdése egy nagyon egyszerű matematikai műveletről szól, a szorzá sról. Arról szól, lehete több adófizetőt... - lehete az adófizetőktől, merthogy több jövedelmet termelnek, több erőfeszítést, lehete az adófizetőktől több fejlesztést és több megtakarítást kérni. Tehát a versenyképesség arról szól, és a liberális gazdas ágpolitika is erről szól, hogy először szorzunk, utána osztunk. Ez a liberális gazdaságpolitika, amióta 2003 közepe óta érvényesül, lehet látni, hogy eredményeket hoz. Eredményeket hoz, hiszen tíz éve nem volt két számjegyű a feldolgozóiparban és általában gazdaságunkban a beruházás. Aki beruház, az munkahelyet teremt, aki beruház, az bízik a jövőben. A beruházás olyan, mint a gyermekversben a patkószeg. Mint ismert, egy patkószeg miatt a patkó elveszett - mondják , a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a király elveszett. A király miatt az ország elveszett, tehát jól verd be a patkószeget. Tehát a patkószeg a beruházók, a beruházások és a beruházásokra fordított figyelem, hogy valaki bízik a jövőben, akar és tud beruházni. Királyságban nincs beruházás. Ha kijelölik a királyi szállítót, akkor nyilvánvalóan a többi szállító nem kíván azokban az országokban működni. Mik tehát ennek a liberális gazdaságpolitikának az eredményei a beruházások mellett? A nyitott országunk adottságaival számolva a gyors export, a gazdaság fejlődésében a kiegyensúlyozottságra való törekvés, hiszen mi más lenne ennek a biztosítéka, mint az, hogy a hiányzó feltételeket az infrastruktúrában, a hozzáférésben megteremtjük. Mondhatnánk úgy is, hogy ahol munkaerőforrások vannak, ahol fe lzárkózásra van szükség, ott az időt, az időhöz való hozzáférést teremtjük meg, hogy ne zárja el néhány perc, néhány óra vagy a történelmi időben való lemaradás az ország keleti felét. Ennek a gazdaságpolitikának ez volt és ez marad az egyik legfontosabb h ordozója. Három érték, az egyenlő hozzáférés, az átláthatóság és a tiszta verseny, ezek voltak, amelyek meghatározták az eddigi fordulat eredményeit, hiszen az egyenlő hozzáférést teremti meg akár az a tény, hogy nem csupán keveseknek osztunk sokat, mint a mi a Széchenyiterv sajátossága volt, hanem sokaknak sokfélét adunk, hiszen van, akinek a támogatásokra; van, akinek a banki hozzáférésre; van akinek a tőkéhez való hozzáférésre; van, akinek vállalkozóként a többiekkel való összefogásra; van, akinek az eur ópai piacokba történő bekapcsolódáshoz szükséges információkra van szüksége. Ez az a paletta, amelyben gondolkozunk. Ezért akartuk és tettük a Magyar Fejlesztési Bankot, amelyik az átláthatatlanságnak volt a szimbóluma, a vállalkozásfejlesztés, a vállalkoz ások tőke- és pénzpiaci forrásokhoz való hozzáférésének a legfontosabb biztosítékává. Ezért fontos, hogy a kormányprogram ennek a folytatását és újabb eszközökkel és termékekkel való kibővítését vallja. Magyarország nem antikapitalista ország, még akkor is , ha az előttem szóló lényegében a létező kommunizmus programjaként ostorozta a magánkézbe adást. Magyarország olyan ország - bár tudjuk, hogy ennél nincs talán sokkal rosszabb, de ez az egyetlen, ami működik , kapitalista ország, tehát privatizál, és szá mít a befektetők megjelenésére. Magyarország az utolsó volt, hiszen 2002ben teremtettük meg az Uniókonform ösztönzési rendszert - az előttem szóló Szlovákiát említette, az utolsó középeurópai ország 2000ben Szlovákia volt, ami megteremtette , amivel l ehetett számolni, hogy hogyan ösztönözzük, hogyan akarjuk bevonni a befektetőket. Nem véletlen, hogy 2003tól indult el a befektetések árama Magyarországra, és a korábbi 2,5 milliárd euró helyett a 3,5 milliárd eurót közelítettük, és idén ez a tendencia fo lytatódik.
