Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 29 (169. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületben az ország! A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért, 2004-2006” című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
881 Egyszerre ígér mindenkinek mindent, és törekszik a költségvetés, a közös kassza egyensúlyban tartására. A harmadik problémánk, hogy a program pontosan látja ugyan a problémákat, a feladatokat, azonban azokra vagy semmilyen, vagy nem jó megoldásoka t ígér. A Magyar Demokrata Fórum első kritikáját hadd fogalmazzam meg úgy, ami úgy szólt, hogy nem sok újdonságot tartalmaz ez a program, mindent elárul a kormányprogramban leggyakrabban használt szó, a “folytatjuk”. Tisztelt képviselőtársaim, szám szerint 36szor fordul elő ebben a kormányprogramban a “folytatjuk” szó. Szám szerint a “változás” és a “változtatni” szavak összesen csak 9szer fordulnak elő, általában ott is csak a változásra van szükség idézőjeles mondatára. Ám a hogyan kérdésre mindössze eg yetlen esetben találunk konkrét választ. Miniszterelnökjelölt Úr! Hol ebben a cselekvő kormány programja? Ez a kormányprogram javarészt nem más, mint már létező kormányzati programok újracsomagolása. De a programírók rafináltak voltak, ezt el kell ismerne m. Hogy elleplezzék az új kezdeményezések hiányát, bizonyos ígéreteket duplán szerepeltettek, ilyen például a kollégiumok építése, amely két külön fejezetben is felbukkan. Tisztelt Miniszterelnökjelölt Úr! Dupla ígéretek helyett szimpla megoldásokat vár a Magyar Demokrata Fórum! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a kormányprogram az ellentmondások programja. Égbekiáltó az ellentét ugyanis a program első részében kifejezett értékek és célok, illetve a gyakorlati ígéretek között. És még égbekiáltóbb az ellentét, ha az elmúlt hónap kormányzati cselekvéseit is figyelembe vesszük. Egyik leggyakrabban emlegetett érték a programban az igazságosság. A kormány állítása, hogy igazságosabbá akarja tenni Magyarországot. Nem szeretnék ezeken a pontokon végigmenni, mindössze egyetlen példán keresztül kívánom megmutatni azt, hogy mennyire nem igazságos ennek a kormánynak a programja. A program igazságos közteherviselést és alacsony adókat ígér. Konzervatív politikusként azt várnám, hogy az igazságosabb közteherviselés jegyében átfogó adóreformról olvashatnánk ebben a programban; vagyis egyszerűbb, a polgárok által is érthető és hiba nélkül kitölthető adóbevallást, a külföldi befektetők számára is érthetetlen helyi iparűzési adó megszüntetését, az általános forgalmi adó európai á tlaghoz közelítését, hogy csak néhány javaslatot említsek azok közül, amelyeket a munkaadók fogalmaztak meg az elmúlt napokban. De adóreformról szó sincs. Konzervatív jobboldali politikusként azt várnám, hogy az igazságosság jegyében a kormány csökkenti a vállalkozókat és a munkavállalókat fojtogató adó- és járulékterheket. Önöknek, szocialistáknak minden bizonnyal ismerősen cseng a szó: kizsákmányolás. Hadd mondjam önöknek azt az elrettentő példát is ebből a kormányprogramból, hogy ha Magyarországon egy mu nkavállaló alkalmazásának költségét 100 forintnak vesszük, akkor abból a munkavállaló csak harmincegykét forintot kap kézhez, a többit elviszi az állam. Az igazságos közteherviselésről csak akkor beszélhetünk, ha ez az igazságtalan kizsákmányolás igazságos módon enyhül, és elviselhető, indokolható szintre mérséklődik. Konzervatívként azt várom, hogy a kormány eltörli a haláladót, az egyik legigazságtalanabb adónemet. Hiszen nem elég egy családnak elveszíteni hozzátartozóját, még olyan adóval terhelik, amely a legigazságtalanabb adó. Egy életen át szorgos munkával gyűjtött össze valaki egyszer már leadózott jövedelemből származó vagyont, s aztán az állam ezt még egyszer, halál okán megsarcolja - pusztán azért, mert valaki vagyont gyűjtött. Igazságtalan ez az adónem, mert a megtakarításokat, a gyermekeikről gondoskodókat bünteti, és közvetve azokat támogatja, akik felélik, elpazarolják vagy elköltik jövedelmüket. Ám az igazságosságra hivatkozó kormányprogram ezekről a kérdésekről egy szót sem említ. Konzervatív politikusként azt vártam, hogy mikor érek a szövegben az árfolyamnyereségadóhoz, ám meglepetésemre azt nem találtam. Ehelyett találtam egy mondatot, a kormányprogram talán legigazabb mondatát, amit most idézni szeretnék: “Az állam takarékossága
