Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
821 Amit még szeretnék kiemelni: rossz néven vette, hogy a második magyar hadsereg elpusztulásának színhelyére tanulmányi kirándulást, emléktúrát szervezett a miniszté rium. Én azt gondolom, olyan mértékben része a magyar történelemnek ez is, hogy nem tudom, Pósán képviselő úr milyen tantárgyat tanít a felsőoktatásban, de talán helyes lenne, ha végiggondolná, hogy meg kelle róni az Oktatási Minisztérium azért, hogy a do ni áttörés helyszínére tanulmányi kirándulást szervezett, hogy a gyerekek, az iskolások a helyszínen tapasztalják, hogy milyen körülmények között esett a felelőtlen politika áldozatául a második magyar hadsereg. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK (dr. Deutsch T amás) : Szintén kétperces hozzászólásra megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Füle István azt mondta, hogy egyik oldalról hiányoljuk a fejlesztéseket, másik oldalról meg azt mondjuk, hogy ez drág a. Azt gondolom, hogy félreértett, és most szeretném világossá tenni, hogy én azt mondom, azt állítom, és a zárszámadás számai is ezt mutatják, hogy a tudományos kutatásokra, a tudományos célú fejlesztésekre gyakorlatilag nem jutott olyan mennyiségű forrás , mint akár 2002ben, de még olyan mérvű sem, mint ami a 2003. évi költségvetés tervezett számaiban volt megadva. Amiről ön beszélt, a PPPprogram pedig gyakorlatilag infrastrukturális beruházás, az nem arról szól, hogy egy konkrét kutatási programot fog f inanszírozni, nem arról szól, hogy egyegy kísérletsorozatot fog feltétlenül finanszírozni. Ezek döntően infrastrukturális dolgok - ez két külön ügy. A PPPprogrammal kapcsolatban a másik, amit állítok, hogy ez drágább, sokkal drágább, mint ha az állam egy ébként maga venne fel közvetlenül hitelt, merthogy ez is hitelezés, az is hitelezés, az a különbség, hogy a PPP sokkal drágább. Ez tehát egy ilyen felvetésben értendő. És van még egy komoly probléma az infrastrukturális fejlesztésekkel összefüggésben. Az e gyetemek, főiskolák fejlesztési tervei - amelyek mentén elindultak egyébként akár az infrastrukturális fejlesztések is - olyan rendszerre lettek kialakítva, ami gyakorlatilag még nem a Bolognának a bevezetésével számol, márpedig innentől kezdődően, ha a bo lognai folyamatot nézzük, akkor bizony infrastrukturális adottságok tekintetében sokkal több nagyelőadó, sokkal kevesebb szemináriumterem, sokkal több elméleti oktatásra alkalmas és sokkal kevesebb laborképzésre alkalmas hely kell. Innentől kezdve bizony i tt komoly problémák lesznek a későbbiekben, de ez most egy más kérdés. Ami TataiTóth András észrevételére vonatkozik: én nem tudom, honnan veszi a képviselő úr, hogy a költségvetési intézmények nem tudnak eladósodni. Jaj, dehogyis nem! Tessék csak visszal apozni az újságokat! Az ELTE rektorának a panasza: másfél milliárdos belső hiányuk van. A magyar felsőoktatás mindegyikénél majd ekkora mérvű belső hiány van. A SOTEnak pedig majd majdnem négymilliárdos belső hiánya van. Ez a tény. (Szórványos taps az ell enzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Domokos László képviselő úrnak, Fidesz. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban nem tudom, hogy egy költségvetést olvasunke meg egy országban já runke Tatai úrral, mert azért nagyon jól tudjuk, még a rendőrség is el tudott adósodni, nemhogy egy egyetem, egy főiskola vagy akár egy önkormányzat ne tudna eladósodni. Ez a fogalom teljesen ismert és közismert, hiszen ezért van például a nehéz helyzetbe kerülő vagy csődbe kerülő önkormányzatnak az elszámolásával kapcsolatos kérdés. Ha ezt most az oktatásra megnézzük, bizony a felsőoktatásban is megtörtént ez, valóban, elsősorban ott nagyobb mértékben, ahol az egészségüggyel, az orvostudományokkal is kieg észült a felsősoktatás, mert ott két oldalról sújtottak a nehézségek: egyszer a központi költségvetés, de nagyon jól tudjuk, hogy az Egészségbiztosítási
