Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi tevékenységéről szóló jelentés; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2002. évi tevékenységéről szóló beszá... - ELNÖK (Mandur László): - ERDŐS NORBERT, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
752 lehet elegendő az általa kitűzött célok megvalósításához. Ezt számon kérni az elnök úron felelőtlenség. Az Állami Számvevőszék a jelentésében szorgalmazta a törvényi szabályozá s felülvizsgálatát a hatékonyabb tulajdonosi irányítás, illetve a működés, a gazdálkodás feltételeinek racionalizálása érdekében. A bizottság ezzel egyetértve az országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi a jogi környezet áttekintését, a változó kör ülményekhez való alkalmazkodás elősegítését a jog, a törvénymódosítás eszközével. A bizottsági vitában szinte ez volt az egyetlen kérdés, amelyben konszenzus tudott kialakulni, azaz hogy szükség van a nemzeti hírügynökségről szóló törvény, illetve a Távira ti Iroda alapító okiratának módosítására. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Erdős Norbertnek, ötperces időkeretben, parancso ljon! ERDŐS NORBERT , a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kulturális bizottság megtárgyalta a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2003. évi jelentését. Sok jelentést kaptunk, ami egymásnak ellentmond. A Tulajdonosi Tanácsadó Testület tagjai nem képesek kiegyensúlyozottan együttműködni a részvénytársaság megfelelő működése érdekében. Úgy gondoljuk, hogy amíg törvényi szinten nem sikerül rendezni ezeknek a testületeknek a kompetenciá ját, addig nem is várhatunk komolyabb eredményeket. Tisztelt Országgyűlés! Megkaptuk az állami számvevőszéki jelentést, amely alapos, komoly véleményt fogalmazott meg, és nagyon részletekbe menő elemzéssel indokolja a véleményét az MTI gazdálkodásáról, ill etve bizonyos szakmaiszervezeti formákra is javaslatokat tesz. Megemlíti, hogy nagyon sok dologban nem történt meg az Állami Számvevőszék tavalyi javaslatának megfelelő változtatás sem. Az ÁSZ jelentése rávilágított arra is: “A belföldi értékesítés bevéte le nőtt, illetve az állami költségvetésből juttatott támogatás is nőtt.” Egészen pontosan 334 millió forinttal nőtt az állami támogatás, amellyel az MTIt az állam támogatta. Ennek ellenére igen komoly veszteséggel zárta az esztendőt az MTI, egészen pontos an 138 millió forintos veszteséggel. Ez, úgy gondoljuk, figyelmeztető jel. Úgy látjuk, hogy tanácstalan a menedzsment, nem tudja, mi a kiút, milyen irányba kellene a szervezetet, a társaságot irányítani, és így a legegyszerűbbhöz nyúl: vagy állami támogatá s gyors igénybevétele a parlamenten keresztül, vagy pedig vagyonfelélés, vagyoneladás. Egyszer ennek a vagyonfelélésnek vége lesz, mert nem határtalan az MTI tulajdoni háttere, előbbutóbb biztosan nem lesz olyan ingatlan, amit a tartalmi munka korlátozása vagy visszafogása nélkül tudna értékesíteni. Akkor mi lesz, akkor mit csinál majd az MTI? - azt hiszem, ezt joggal kérdezhetnénk. Ehhez kapcsolódva az ÁSZ jelentéséből idéznék ismét: “Az állami támogatás társasági igénylése felhasználásának szabályozása n em készült el.” Ez már komoly megállapítás, és semmiképpen sem halasztható hosszú távon, legalábbis így gondoljuk. Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék jelentése is utal rá: a 2001. évi beszámolót az Országgyűlés a Számvevőszék kezdeményezésére azzal fogad ta el, hogy át kell tekinteni a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt és az MTI Rt. alapító okiratát a teljeskörűen összehangolt szabályozás kialakítása, a közszolgálati feladatok és azok ellátásához szükséges állami támogatás egyértelműbb és pontosabb me ghatározása érdekében. Ennek az országgyűlési határozatnak a végrehajtására eddig nem került sor.
