Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A lakásszövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
741 ezt a lakáspiaci szegmenst, ami az én véleményem szerint inkább már a gazdasági társasági formára jellemző, ahhoz áll közel, ilyen szabályozást kell rá vonatkoztatni. Itt kell megfogni ezt a többi hozzászóló által ki nem mondott kérdést mint elemet, hogy mi is itt a probléma. A vagyoni kérdés a probléma. Az, hogy itt bizony tulajdonjogról van szó, nem bérletről, nem használatról, nem jövedelem és különféle kiadások kérdéséről - bár természete sen nem tagadom, hogy ma ez is nagyon jellemző probléma , hanem a tulajdonról van szó, amit nem tudunk elvonatkoztatni mint vagyoni kérdést a szövetkezetektől, és láttuk, hogy ez is mint probléma a társasházakban kezelendő és kezelhető volt. Itt azonban a z azonos pozíció, az azonos elvek, az “egy tagegy szavazat” elve nem tudja feloldani ezt a vagyoni problémát, legalábbis Magyarországon a szövetkezeti elvek ebben a tekintetben nem alkalmazkodtak kellőképpen a piachoz. Láttunk Németországban példát, ahol már különféle vagyoni mérték, a vagyoni hozzájárulás arányában többszörös szavazatot megengednek, igaz, ezt korlátozzák. Ott ez maximum három szavazat mértékéig terjedhet, de ugyanez a kérdés, ugyanez a probléma felvetődik a lakásszövetkezetnél. Vessük öss ze egy társasháznak a nagyobb lakás, kisebb lakás problémáját, ugyanez megjelenik a szövetkezeti épületekben is, tehát jogos és számos ilyen helyen fel is merült, hogy vajon aki nagyobb terhet visel, aki nagyobb ingatlanrésszel rendelkezik egy szövetkezetb en, annak nem kelle ehhez arányos, esetleg - ahogy elmondtam - többszörös szavazatot biztosítani ebben a speciális lakásszövetkezeti esetben, mert most már mi sem gondoljuk, hogy ezt tisztán szövetkezetként kell kezelni. (11.40) Úgy látom, hogy ez a fajta bizonytalankodás egyébként megjelenik bizonyos részletszabályozásokban is. Tisztázatlannak érzem, hogy a szövetkezeteknél a felsorolások nem teljesek. Látjuk, hogy a nyugdíjasházakról, üdülőszövetkezetekről, garázsszövetkezetekről beszél a törvény, de mié rt nem tudjuk elképzelni, hogy irodaszövetkezet vagy más létrejön? Erre már megtaláltuk a megfelelő szót - megint párhuzamként a társasházakat tudom felhozni , a nem lakás helyiségek. Úgy gondolom, hogy ezzel a fogalommal lényegében mindent le tudunk fedn i, ami nem lakás, és ilyen módon tudjuk szabályozni is. Bizonytalannak, homályosnak látom a tagsági viszony szabályozását is. A törvény azt említi, hogy természetes és jogi személyek lehetnek a szövetkezet tagjai. De felmerül a kérdés, hogy hol vannak a jo gi személyiséggel nem rendelkező, ámde jogképes, mondjuk, gazdasági társaságok. Vajon ők nem lehetnek tagjai a szövetkezetnek ezek szerint? Úgy vélem, maximálisan egyet kell értsek a korábbi felszólalóval a tekintetben is, hogy itt egy nagy kérdés, előrelé pés vagy visszalépés a jogi személyiséggé válás kérdése vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező... - ugye, a társasházakra azt mondjuk, hogy kvázi, mintegy jogi személyiségek. Ebben a tekintetben azt gondolom, hogy a szövetkezeti forma egy lépéssel ebben most előrébb jár. Úgy gondolom, hogy a jó megoldás és a jó ösztönzés majd az lesz, amikor a társasházak is jogi személyiségi formává tudnak válni, és ekkor megoldódik a felügyeleti kérdés problémája, hiszen a szövetkezeteknél a cégbírósági felügyelet, a n em peres eljárásban a gyorsított ügyintézés megoldott, míg - bár ezen próbáltunk alakítani - a társasházak terén nem teljes mértékben megoldott. Különösen akkor látom ezt gondnak, amikor teljesen meglepő módon a gazdasági társaságoknál közgyűléseken, taggy űléseken nem látunk ilyen gyakorlatot, de a társasházaknál - és valószínűleg előbbutóbb a szövetkezeteknél is - a közgyűlésen felmerülő viták, a személyeskedésig fajuló ellentétek oda vezettek, hogy egyre több személyiségi jogi per keletkezik a bíróságoko n, ahol egymást megsértve egymással vitatkoznak már a bíróságon az egyes tulajdonostársak. Úgy gondolom, viszont lényeges előrelépés a törvényben, hogy ide is a társasházi törvényben rögzített garanciák, összeférhetetlenségek beépültek. Bár én is úgy gondo lom, hogy beszállok ebbe a módosító csomagba segíteni, hogy jobbá alakuljon, de várom is a képviselőtársak ez irányú tevékenységét, hiszen igen, van ezen is még mit javítani.
