Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A lakásszövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - HORVÁTH CSABA (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
735 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az írásban leadott hozzászólások következnek. Mega dom a szót Horváth Csabának, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének, tízperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. HORVÁTH CSABA (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Döbbenten hallgattam Szentgyörgyvöl gyi fideszes képviselőtársam azon nyilatkozatát, hogy a Fidesz nem támogatja a törvényt, nem támogatja annak ellenére, hogy számos pozitívumot említett maga is. A Fidesz részéről meglehetősen döbbenetes ez a kijelentés, hiszen eddig számos fórumon fejezték ki szociális érzékenységüket. Ehhez képest most azt jelezték, hogy nem érdekli a Fideszt 281 ezer család, közel egymillió ember valós problémája. Ez annál is döbbenetesebb, mivel a gazdasági bizottság fideszes és MDFes képviselői is kisebb kiegészítésekk el egyhangúlag támogatták a törvényjavaslatot. Az a kérésem fideszes képviselőtársaim felé, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, és legyen a lakásszövetkezeti törvény az a törvény, ahol nem a napi politikai csatározások határozzák meg a politikai álláspon tot. A politikai csatározásoknak még ezen kívül is számos színteret találhatnak. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a felelős döntéshozatalban csak annak a közel 281 ezer családban egymillió nehéz anyagi helyzetben élő embernek az érdekében a lehető l egjobb döntést hozzák majd meg. (11.10) Azt gondolom, hogy az ő életükben bekövetkező pozitív változásokat tisztelt képviselőtársaimnak figyelembe kell venni. Ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot kiegészítésekkel, módosításokkal támogassa majd az Országgy űlés. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Írásban jelezte felszólalási szándékát Mádi László, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tényleg több mint egymillió érintett van ezen a területen, hiszen a lakásszövetkezetek jogintézménye a hetvenesnyolcvanas években nagyon népszerű volt olyan értelemben, hogy bizonyos szempontból kényszert jelentett, és az emberek csak így tudtak lakástulajdonhoz jutni. A szocializmusnak egy felemás arca volt, igazából a magántulajdont nem szerette, de ezen a módon tudta valamelyest akceptálni a magántulajdon létrejöttét, de az állami kontroll a lakásszövetkezeteken keresztül valami lyen szinten mégiscsak érvényesült. Ez akkor előrelépés volt, ma ez a terület rendkívül sok ember életét befolyásolja, és azt gondolom, hogy a megújítása tényleg indokoltnak tűnik. Valóban indokoltan tehető fel az a kérdés, hogy ez a jogintézmény vagy ez a társulási forma szövetkezete, mert teljesen máshogy működik, mint egy ipari szövetkezet vagy máshogy, mint egy termelőszövetkezet, vagy máshogy, mint egy értékesítési szövetkezet, hogy különböző példákat mondjak. Éppen ezért ez a címadás és a szövetkezet címke bizonyos szempontból joggal kifogásolható, és joggal vethető fel: ténylegesen szövetkezetként működike ez a társulás. Lamperth Mónika belügyminiszter asszony több, nem teljesen ide való kérdést vetett fel expozéjában. Nevezetesen büszkélkedett a ko rmány eredményeivel, ami nagyon felemás módon igaz csak. Ha úgy érteném a dolgot, hogy kétszer annyi költségvetési pénzt fordítanak ma a lakástámogatásokra, ez igaz, ám ezt a jelenlegi kormány érdemeként felróni vagy felemlegetni teljességgel megtévesztő é s félrevezető. Ugyanis a kétszeres támogatás igaz, de mindez annak következtében valósul meg, hogy a polgári kormány olyan lakástámogatási programot indított el, amely maga determinálta, tehát kikényszerítette azt, hogy ma már sokkal nagyobb lakástámogatás i pénzekről tudunk itt a parlamentben számot adni, mint az korábban volt. Hogy ez nem lett még több,