Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
712 kérek, elnök asszony , és hogy elérkezzünk oda, hogy ezekben az ügyekben ezeket a megkínzott állatokat a hatóságok nem akarják majd visszaadni a megkínzói knak, mert tudják, hogy ezek nem tárgyak, hanem, ahogy az előbb is mondtam, érezni, örülni, szenvedni képes élőlények. Köszönöm szépen a türelmét, elnök asszony, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Rendkívül sajnálatos az, ami történt és sajnos történik nap mint nap állatkínzás ü gyben, de nagyon fontos, hogy ebben a Házban, ezek között a falak között elhangozzon, ha kell, minden alkalommal, minden héten az, hogy az állatvédelem ügyét mi mindannyian nagyon fontosnak tartjuk, és végre ismét van olyan törvénye a Magyar Köztársaságnak , amely az állatkínzást valamilyen módon büntetni rendeli. Ahogyan azt ön is említette, ez csak öt hónapja lépett hatályba - ez év április 24e óta hatályos a büntető törvénykönyv módosítása , és bizony a bírói gyakorlat még nagyon a kezdet kezdetén tart, hiszen az én tudomásom szerint két olyan ügy történt eddig, amelynek bírói eljárás lett a következménye, azaz büntetőügy alakult ki az állatkínzásos szituációból; az egyikben egy felfüggesztett szabadságvesztés, a másikban pedig pénzbüntetés lett az elköv etők büntetése. Nyilván a bírói gyakorlat megfelelő formálódásához hosszabb időre van szükség. Ezt azért is lehet nyugodt szívvel kijelenteni, mert mondjuk, ha olyan más országokat próbálunk fölhozni példaként, ahol az állatvédelem ügye világszínvonalú, és talán az egyik leginkább példaértékű, mint az angol állatvédelem ügye, akkor elmondhatjuk, hogy Angliában 180 éve van állatvédelmi törvény, nagyon régóta rendeli büntetni ott is a törvény az állatkínzást, de például 2003ban 93 embert ítéltek el Angliában állatkínzás miatt, és 928 személy ellen folyt valamilyen eljárás azért, mert nem megfelelő módon bánt az állatokkal. Pedig ha valamelyik országot, akkor Angliát mindig példaként szoktuk fölhozni, hogy az állatvédelem kultúrája olyan szinten áll, amely bár mely más ország számára követhető, követendő példa lehet. Nos, azt hiszem, a dolog lényege itt van. Ezért is említettem az elején, hogy fontos, hogy e Ház falai között akár hétről hétre is elhangozzon az, hogy igenis az állatkínzást mélységesen elítéljük, mert önmagában a büntetőjog természetesen ehhez nem elegendő. Messze nem elegendő, hiszen az egy végső megoldás. Mint minden alkalommal, minden más bűncselekmény kapcsán elmondhatjuk azt, hogy a büntetőjog önmagában nem képes egy problémát kezelni; ha olya n súlyúvá válik valamilyen negatív társadalmi jelenség, akkor kell reagálnia rá a büntetőjognak. Viszont az igenis nagyon fontos, hogy a büntetőjogot megelőzően, annak alkalmazását, a büntető törvénykönyv alkalmazását megelőzően nekünk mindannyiunknak, aki k fontosnak tartjuk az állatvédelem ügyét - tudom pontosan, hogy ön is aktív állatvédő; jómagam is az vagyok , az a feladatunk, hogy minden eszközt megragadjunk annak érdekében, hogy az állattartás kultúráján próbáljunk változtatni Magyarországon. Én azt már egy nagyon örvendetes dolognak tartom, hogy ennek az ügynek a kapcsán nagyon sok tízezer aláírás gyűlt össze annak idején, amely a törvényhozást is akcióra késztette, és végre bűncselekménnyé vált újra Magyarországon az állatkínzás. Még nagyonnagyon s ok tennivalónk van a gyermekek nevelésében, az oktatásban; és a mindennapi életben, a környezetünkben nekünk nagyon fontos az, hogy minden alkalommal, mindig fölhívjuk a figyelmet arra, hogy a kulturált állattartás igenis kijár az állatoknak, hiszen joga v an a méltó életkörülményekhez minden állatnak. Mélységesen elítélem még egyszer én is azt, ami történt. Kíváncsian várom, hogy milyen eredménnyel zárulnak ezek az ügyek. Nyilván folyamatosan kialakul majd egy megfelelő bíró i gyakorlat, de nekünk ettől függetlenül még nagyon sok a teendőnk. Nagyon köszönöm, hogy ön ezt a témát itt ma, a Ház előtt napirendre hozta, mert alkalmunk van arra, hogy újra vitatkozzunk róla és fölhívjuk a figyelmet, és tesszük ezt majd nyilván sokszo r még ezután is.
