Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 27 (167. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
694 A külképviseletek számára történő beszerzések tekintetében kizárólag az egyszerű közbeszerzési eljárás tek intetében tesz engedményeket a törvényjavaslat. Az általános vita során elhangzott, hogy a módosítás tekintetében a kormány csupán feltevésből indul ki, méghozzá abból a feltevésből, hogy a magyar ajánlattevők úgysem vállalnák a kis értékű és külföldi telj esítési helyszínű közbeszerzési eljárásokat. E módosítás azonban nem puszta feltevésen, hanem a külképviseletek mindennapos gyakorlati tapasztalatain alapul. A diplomáciai és konzuli hivatalok napi működéséhez szükséges beszerzések megvalósítását nehezítet te a Közbeszerzési Értesítőben történő meghirdetés szabálya. Akkor, amikor a külképviseletekről beszélünk, ne csupán a szomszédos vagy akár az európai uniós tagállamokra gondoljunk, hanem arra, hogy a magyar állam több mint száz külképviseletet tart fenn a világ legkülönbözőbb részein. Az is hangsúlyozandó, hogy csak az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozik a módosítás, a nemzeti értékhatáros rezsim tekintetében továbbra is érvényesül a Közbeszerzési Értesítőben történő meghirdetés kötelezettsége. Elhangzott az is, hogy a törvényjavaslat indokolása nem ad elégséges magyarázatot a koncessziós törvény módosítására. Mint ismeretes önök előtt, a törvényjavaslat a koncessziós törvényt akként módosítja, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakít ására és működtetésére vonatkozó tevékenységet kiveszi a koncesszióköteles tevékenységek köréből. A törvényjavaslat által javasolt módosítás az elektronikus közbeszerzés koncepciójának új alapokra helyezésével indokolható. Az új koncepció szerint egyrészrő l kormányzati költségvetési szerv töltené be az elektronikus közbeszerzési szolgáltató szerepkörét az ajánlatkérők meghatározott köre tekintetében, másrészről pedig egyfajta liberalizációra is sor kerül e területen, ugyanis más szereplőknek is lehetőségük lenne arra, hogy elektronikus közbeszerzési rendszert működtessenek. (18.40) Szeretnék reagálni arra a kritikára is, amely szerint a kormány elfelejtette a szükséges végrehajtási rendeletet megalkotni a 2004. május 1jén hatályba lépett közbeszerzési törvé nyhez kapcsolódóan, és így egy hónapig nem is jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben közbeszerzési eljárásra irányuló felhívás. Valójában azonban az összes olyan végrehajtási rendelet készen állott 2004. május 1jére, amelyek szükségesek egy közbeszerzési eljárás lefolytatásához, így például a hirdetmények mintáit meghatározó vagy a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait tartalmazó rendeletek. A végrehajtási rendeletek ilyen módon nem képezhették akadályát a közbeszerzési eljáráso k megindításának és lefolytatásának. A Közbeszerzések Tanácsa 2003. évi tevékenységéről készített beszámoló elmúlt hetekben zajlott vitája kapcsán a tisztelt képviselők a Közbeszerzések Tanácsa elnökétől rövid kitekintést kaphattak a közbeszerzések, közbes zerzési eljárások 2004 első nyolc hónapjában történt alakulásáról. Ebből kitűnt, hogy 2004. április 30ig még a régi törvény alapján nagy számban indultak közbeszerzési eljárások, lényegesen nagyobb számban, mint a megelőző év hasonló időszakában, ugyanakk or 2004 májusában, júniusában, vagyis az új törvény hatálybalépését követő első hónapokban lényegesen kevesebb eljárás indult, bár azt nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem jelentek meg ajánlati, illetve részvételi felhívások a Közbeszerzési Értesítőben. Amint arra a Közbeszerzések Tanácsának elnöke utalt, az ajánlatkérők igyekeztek még 2004 májusa előtt megindítani eljárásaikat, hogy így az általuk jobban ismert régi közbeszerzési törvény szerinti eljárásrend szerint folytathassák le eljárásaikat. Az új t örvény hatálybalépését követően valóban érzékelhető volt némi visszaesés a megindított közbeszerzési eljárások számában, de ez annak tudható be, hogy az ajánlatkérők is alapvetően még csak ismerkedtek az új törvénnyel. Végül pedig engedjenek meg egy mondat ot a közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat 2003. évi parlamenti vitájával kapcsolatban. Képviselőtársaim nagyon aktívan vettek részt a törvényjavaslat vitájában, ezt jelezték a jelentős számban benyújtott módosító javaslatok, amelyeket az előterjesztő ki vétel nélkül alaposan megvizsgált, és támogatott minden olyan javaslatot, amely illeszkedett a törvényjavaslat koncepciójához, annak rendszerébe, és amely egyben az európai közösségi joggal is
