Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 27 (167. szám) - A Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegro között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-én aláírt egyezmény megerősítéséről szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
680 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Csapody Miklós képviselő úrnak, az MDF képviselőcsoportjából. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm a szó t. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ez az országgyűlési határozati javaslat két részből áll: magából az egyezményből, amelynek megerősítéséről az Országgyűlés dönteni fog, illetve abból a határozati javaslatból, amely ezt előterjeszti. A hatá rozati javaslat szövege azért is érdekes, mert az indoklás tulajdonképpen nem más, mint az egyezmény keletkezéstörténete. Ugyanis már 14 évvel ezelőtt, 1990ben az Országgyűlés egy külön határozatban hívta fel a kormányt, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos országok kormányaival a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló kétoldalú, illetve - és ezt most külön érdemes hangsúlyozni - regionális szerződések kidolgozásáról. Ennek nyomán jöttek létre a különféle kisebbségvédelmi egyezmények Szlov éniával, Horvátországgal, Szlovákiával és Ukrajnával is. Ami ebben az indoklásban nagyon fontos, az pedig az - és ehhez különösen most a vajdasági magyarság számára talán emlékeztető, de inkább az ő szerepüket illetően a Magyar Köztársaság Országgyűlése el őtt szolgálhat tanulságul , hogy 2000 októberében éppen a Milosevicshatalmat leverő, legyőző belgrádi demokratikus fordulat teremtette meg a lehetőséget arra, hogy Magyarország kezdeményezze a kisebbségvédelmi megállapodás megkötését, akkor még, ahogy mo ndtuk, KisJugoszláviával. Ez pedig azért nagyon fontos, tisztelt Országgyűlés, mert a vajdasági magyarság motorja volt a demokratikus átalakulásnak, nélkülük nemcsak hogy a milosevicsi diktatúra nem omlott volna össze olyan gyorsan, hanem ők voltak azok, akik mindig európaiként ebben a balkáni államban a demokratikus eszményeket képviselve, összefogva a szerb demokratikus erőkkel, ezek megerősítését és intézményesítését maguk is szorgalmazták. 2002ben ugyancsak a mi Országgyűlésünk egy másik határozatban is utalt arra, hogy a szomszédos országokhoz fűződő viszony meghatározó elemét jelenti az előző években kötött szerződések végrehajtása és a többi. A lényeg tehát az, tisztelt Országgyűlés, hogy most, ahogy az államtitkár úr és az előttem szólók, köztük a külügyi bizottság előadója is utalt rá, olyan aktuálpolitikai eseményeknek kellett hogy a tanúi legyünk a közelmúltban a Vajdaságban, amelyek olyan folyamatok, amelyek éppen a szerződésben foglaltakkal ellentétben állnak. Ha azonban abból indulunk ki, hogy előbbutóbb déli szomszédaink is egyszer talán majd végleg az Európai Unió keretei közé kerülnek; ha abból indulunk ki például, nem abból csupán, hogy a választások második fordulója előtt állunk a Vajdaságban, hanem abból, hogy mindenütt az Unión belül é s az Unión kívül is az elszakított magyar területeken élő magyar nemzeti közösségek az európai integráció motorjai, akkor a magyar Országgyűlésnek ezt az egyezményt meg kell erősítenie és ki kell hirdetnie. A Magyar Demokrata Fórum tehát támogatja ennek az egyezménynek a megerősítését és a kihirdetését, többek között azért is, mert nemcsak a közösségi és az egyházi tulajdonról van benne szó, hanem például ebben a szövegben kerül először kifejtésre a vajdasági magyarság által oly régóta és oly hiába szorgalm azott és megfogalmazott hárompilléres autonómiakoncepció is. A Magyar Demokrata Fórum tehát lényegileg ezekkel, de majd a vita tárgyalása során részletesebben kifejtendő elemző értékelésével támogatja ennek az egyezménynek a megerősítését. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban. - Szórványos taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. További képviselőtársunk nem jelezte felszólalási szándékát, ezért megkérdezem az államtitkár urat, kíváne reagálni. Bársony András államtitkár urat illeti a szó. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azzal a reménnyel jöttem ennek napirendi pontnak a tárgyalására ma délután ide a tisztelt Házba, hogy kevés olyan kérdés van, amely