Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 27 (167. szám) - Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) - a külügyminiszterhez - “Verespatak - mik a magyar diplomácia lehetőségei?” címmel - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
653 Köszönöm s zépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most jön Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, aki kérdést kíván feltenni a külügyminiszternek, “Verespatak - mik a magyar diplomácia lehetőségei?” címmel. Miniszter úr távollétében - ha a képviselő úr elfogadja - Bársony András államtitkár úr adja meg a választ. (Dr. Eörsi Mátyás: Elfogadom.) Elfogadja. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Nem olyan régen hallhattak egy interpellációt Gusztos Péter szabad demokrata képviselőtől, aki felhívta a figyelmet arra, hogy milyen rettenetes veszélyekkel fenyegetnek a verespataki aranybánya megépítésével kapcsolatos tervek. Hallhatták Persányi Mikl ós miniszter úrtól, hogy milyen veszélyekkel járhat ennek az aranybányának a megépítése Magyarország tekintetében; de nemcsak Magyarország, hanem Románia és az egész térség tekintetében is nagyon komoly veszélyekkel jár. Érdemes megemlíteni, nagyon riasztó híreket lehet hallani arról, hogy a verespataki aranybánya a környezetvédelmi veszélyeken túl milyen drámai és visszafordíthatatlan károkat okozhat a kulturális örökség vonatkozásában is. Kétségtelen, hogy ennek az aranybányának a tervezett építési terüle te nem Magyarországon van, hanem egy szomszédos - tehetnénk hozzá, egy szuverén - ország területén, de az elmúlt évtizedek európai jogfejlődésének egyik legnagyobb eredménye, hogy ma már nem lehet emberi jogi kérdésekben vagy a környezetvédelem kérdéseiben nemzeti szuverenitásra hivatkozni, hanem ezek az ügyek a nemzetközi közvélemény aggodalmára okot adó ügyek. Mint már elhangzott, a Külügyminisztérium bekérette az ügyben a román nagykövetet. Nem azt kérdezem államtitkár úrtól, hogy mi hangzott el ezen a t árgyaláson - reméljük, hogy pozitív volt annak az eredménye , a kérésem arra irányul, államtitkár úr, hogy tájékoztassa a magyar közvéleményt, milyen lehetőségei vannak a magyar diplomáciának arra, hogy ezt a rendkívül fenyegető tervet meg tudjuk akadályo zni. Köszönöm szépen a válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.) (15.40) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Bársony András államtitkár úré a szó. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képv iselő Úr! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy egy olyan késést sikerült mára a magyar diplomáciának korrigálnia, ami beláthatatlan következményekkel járt volna, nevezetesen, hogy ezt a beruházást 1998ban kezdték el előkészíteni a szomszédos Romániába n, és ahogy Persányi miniszter úr egyébként az előbb az interpellációra adott válaszában már jelezte, 2002ig a magyar diplomácia és a magyar kormány ezzel kapcsolatban nem fejtett ki aggályt, mármint a beruházással kapcsolatban. Azóta azonban felgyorsulta k az események, méghozzá olyan módon, hogy nemcsak hogy a nagykövet urat kérette be annak idején a Külügyminisztérium, hanem természetesen felhasználtuk Iliescu elnök 2003. évi magyarországi látogatását szeptemberben arra, hogy fölvessük ezt a problémát. M ircea Geoana román külügyminiszter ez év március végi Magyarországi látogatásán ismételten ez a kérdés állt a kétoldalú tárgyalások középpontjában. Úgy gondolom, Persányi miniszter úr részletes tájékoztatást adott arról, hogy a minisztérium a saját eszköze ivel milyen lépéseket tett. Csak jelzésszerűen szeretném idézni, hogy úgy tűnik, hogy a román kormány álláspontjában is van elmozdulás, már ami Năstase miniszterelnök úr szeptember 24ei nyilatkozatát illeti. Végül, de nem utolsósorban egyetlenegy megjegyz ést szeretnék még tenni, nevezetesen azt, hogy a magyar diplomáciának megakadályozni formálisan ugyan nincs lehetősége, de minden európai
