Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
561 mintegy 38 milliárd forintos növekmény valósult meg a 2003as évben, illetve majdnem megvalósult, mert a pénzügyi teljesítés a módosított előirányzatnak csak a 98 százalékáról tudósít. Ha megnézzük, hogy ezt az ird atlan nagy pénzt, ami több mint 700 milliárd, hogyan használta és hogyan forgatta a költségvetés, és elsősorban azt vizsgáljuk, hogy ez hogyan érintette a kicsi önkormányzatokat, a kicsi településeket, akkor a következő jogintézményekre kell felhívnom a ti sztelt képviselőtársaim figyelmét. Elsősorban a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló intézményt kellene vizsgálnunk, ezen belül is az önhikis intézményrendszert. Van egy másik kategória, a tartósan fizetésképtelen önkormányzatok adós ságrendezéséről szóló intézményrendszer, és van egy harmadik, a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása. Ha a legjelentősebb kört, az önhikis rendszert megnézzük, akkor azt látjuk, hogy itt valamivel több mint 11 milliárdot kívánt a kormány szétosz tani, és végül 15,5 milliárdot kellett erre a célra áldoznia. Az Állami Számvevőszék jelentéséből azt látjuk, hogy 1220 önkormányzat igényelt úgynevezett önhikis támogatást, ebből az 1220 önkormányzatból több mint 92 százalék - pontosan 92,5 százalék - a k özségi önkormányzat. A Számvevőszék azt is kiemeli a jelentésében, hogy ebben a nagyon nagy számban is leginkább az ezer fő alatti települések az érintettek. Tehát ebből máris leszűrhetjük azt a következtetést, hogy a költségvetés normatívnak gondolt elosz tási rendje elsősorban ezeket a kicsi településeket hozza olyan helyzetbe, hogy nem tudják végigélni plusztámogatások nélkül a költségvetési évet, még a saját intézményrendszereik működtetéséhez is ezt az önhikis intézményrendszert kell igénybe venniük. 300 milliót szánt az Országgyűlés a tartósan fizetésképtelen önkormányzatok adósságrendezésére, de csak 3 millió forintot használt el ilyen címen a költségvetés. Ez is egy kicsi baranyai településnek, Gilvánfának jutott. Az Állami Számvevőszék azt is megje gyzi - és bízom benne, hogy a jövő évi költségvetésben ezt a kormánypárti képviselők is észreveszik már , hogy erre a jogintézményre gyakorlatilag nincsen szükség, mert egy olyan jogintézmény, ami pótolható a másik kettővel. Ezért azt gondolom, hogy ezt a jogintézményt ki lehetne venni a költségvetésből, meglátjuk, hogy a jövő évi költségvetési terv tartalmazzae. Ennél már izgalmasabb a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása című jogintézmény, amiről az Állami Számvevőszék azt mondja, hogy a törv ényi célt csak nagyon ködösen és tágan határozta meg maga a költségvetési törvény, és ezt a hiányos célmegjelölést - mármint hogy mire lehet fordítani ezt a támogatási kategóriát - ezért egy BMutasítás pótolja. Azt gondolom, azt is meg kellene vizsgálni, hogy ez a megoldás az alkotmánnyal minden szinten szinkronban vane, mert a BMutasítás nem egy jogszabály, mégis egy ilyen nem utasítás jellegű jogi dokumentum rendelkezik arról a költségvetési törvény helyett, mivel az csak nagyon tág kereteket ad, hogy egy 1,2 milliárdnyi forrást - ez volt az eredeti tervezet - hogyan osszon szét az állami költségvetés. 1,2 milliárd helyett egyébként 2,3 milliárd az, amit a költségvetés ezen a címen felhasznált. Itt 710 önkormányzat 885 igényét fogalmazta meg valamifajta plusztámogatásként. 686 önkormányzat kapott 830 igényére támogatást. Biztos vagyok benne, hogy itt az igénylők között ugyanúgy és ugyanolyan nagy számmal a kicsi települések jelennek meg, mint ahogy az önhikis pályázatok során is elsősorban ők veszik igén ybe ezt a kategóriát. A Számvevőszék arra is kitér, hogy 20002003 között 25 százalékkal nőtt az igény erre a jogcímre, és a megítélt támogatások is körülbelül ilyen százalékkal növekedtek. Ugyanakkor az igényeknek csak a 6,1 százaléka alapult azon az igén ylési címen, hogy valamifajta rendkívüli helyzet állt elő az adott önkormányzat területén, az adott településen, és ilyen címen kérik a támogatást. Ismételt kérelmet nyújtott be 175 önkormányzat; egy önkormányzatnak négyszer is sikerült igényt benyújtania. Az viszonylag pozitív hír, hogy vezetői döntésre - a vezető ebben az esetben a belügyminiszter - csak tizenháromszor került sor más döntésre, mint amit végül is a szakemberek javaslatként előterjesztettek.
