Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
510 Természetesen a kormány figyelmébe ajá nlott javaslat szól a pótköltségvetés készítésére vonatkozó rendelkezés módosításáról, emellett egyebek mellett arról, hogy tegyék alkalmassá a központosított illetményszámfejtő rendszert funkciójának ellátására, ez ugyanis nem működik. Az előirányzatmara dványt a jogszabályban előírt határidőre pedig, arra kérjük a pénzügyminisztert, hogy hagyja jóvá. És amint már utaltam arra, mint az évek során visszatérően, ezúttal is kértük a pénzügyminisztert, tekintse át és szabályozza a zárszámadási törvényjavaslat szerkezetét és tartalmát. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban nem vállalkozhatom arra, hogy hosszabban fejtegessem adott esetben a zárszámadás, illetőleg a költségvetési politika, a tervezés, a végrehajtás, az államháztartás, valamint tágabban a közszf éra és a versenyszféra új tartalommal telítődő kapcsolatrendszerének meghatározó jellemzőit, a tipikus hibák kiküszöbölésének és az előrelépésnek a legfontosabb teendőit. Mindössze azt szeretném a tisztelt képviselő hölgyek és urak számára jelezni, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel az arra hivatott állami, kormányzati, önkormányzati szervek, kutatási műhelyek intenzíven foglalkoznak, és az Állami Számvevőszék is figyelemmel kíséri a szakkérdéseket, és képes és kész e tárgyban véleményt formálni, s megfelelő módon és fórumokon figyelemfelhívó ajánlásokkal is élni. Ellenőrzéseink megerősítik, és ezért mi is úgy látjuk, hogy az Európai Unió tagjaként megítélésünk egyik fontos kritériuma, mennyire korszerű és átlátható a költségvetési rendszer, mennyire hiteles a költségvetési politika, a költségvetés végrehajtása és az arról való beszámolás. Úgy vélem, és ezt a fórumot is fölhasználom, hogy jelezzem, sokkal jobb a negatív jelenséget időben bevallani és a valóságot prezentálni, mint esetleg később jelent ős korrekciókat tenni. A korszerűsítés, a korszerűség, az átláthatóság és a hitelesség erősítése feltételezi és igényli az államháztartás tervezésének és működtetésének, valamint az arra vonatkozó előírásokat összegző államháztartási törvénynek az új alapo kra helyezését. Egyetértve több, köztük a Pénzügyminisztérium munkatársai részéről is konstruktív módon megnyilvánuló szakvéleménnyel, ellenőrzéseink alapján mi is úgy látjuk, hogy a társadalom- és gazdaságpolitikai alapokon nyugvó értékválasztással lehet és kell eldönteni, hogy a különböző jövedelemtulajdonosok, a vállalkozások, a lakosság, az állam és a külföld által alkotott rendszerben kit, illetőleg mit részesíthetünk előnyben. Nemzetgazdasági léptékben lehet és kell kialakítani a feladatelhatárolást é s a kooperációt, annak tartalmát és kontrollálható technológiáját a jövedelemtulajdonosok között. Újra kell gondolni a közszféra és a közpénz tartalmát, a közpolitikai célokat szolgáló pénzfelhasználás irányait, arányait és szabályait. Nagyon sok a tenniva lónk. S mindezekkel összefüggésben rendszerszemlélettel szükséges, és meggyőződésünk, lehetséges a költségvetési döntési mechanizmus és prezentáció megújítása, korszerűsítése, olyan költségvetési szisztéma kialakítása, ami nem pusztán az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, hanem a nemzetgazdaság és a jelenlegi államháztartási kategóriánál bővebb tartalmú közszféra valós igényeihez egy jobban igazodó költségvetés készítését teszi lehetővé. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Örömmel hozom szíves tudomásukra, hogy az elmúlt évi vagy az azt megelőző hozzászólásaimból nemcsak bizonyos kritikai megállapításokat ismételhetek meg, hanem, és ezt is igen fontosnak és előremutatónak tartom, azt is, hogy a kormányzati szervekkel és mindenekelőtt a Pénzügym inisztériummal szervezett keretekben, korrekt együttműködésben alakítottuk ki és folytattunk véleménycserét. Észrevételeink közül most is jó néhányat már az egyeztetések menetében elfogadtak és hasznosítottak, ezekről államtitkár úr nagy terjedelemben besz élt. Mindezt mi a munkánk makrogazdasági hatású hasznosításának fogjuk föl, és tevékenységünk fontos részeként értékeljük. Meggyőződésem, hogy ebben jelentős szerepe van annak, hogy az Országgyűlés bizottságaiban és plenáris ülésein is évről évre támogatóa n, a tapasztalatok hasznosítását, a hibák kijavítását sürgetően hangzanak el hozzászólások. Így történt ez az elmúlt napok bizottsági ülésein is, amelyet szeretnék megköszönni. Külön is, ezért is szeretném ismételten megköszönni az Országgyűlés, a tisztelt képviselő hölgyek és urak biztatását, a segítőkészséget és a munkánk iránti igényüket, amire a továbbiakban is
