Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
461 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan vitának vagyunk részesei és tanúi, amely tulajdonképpen szakmainak lenne minősítendő, de nyilván nem mentes politika i elemektől. Ennek pedig talán az az alapvető oka, hogy a jelenlegi kormányoldal és az ellenzék másképp értelmezi a jegybanktörvényből adódó feladatokat, amely törvény a jegybankra ezeket a feladatokat rója, másképp értelmezi a demokrácia ezen területének működését. A Magyar Nemzeti Bank életében az elmúlt három üzleti év igen lényeges, gyökeres fordulatokat hozott számos, a jegybank működését alapvetően meghatározó vonatkozásban. Elsősorban megszűnt közel hetven év után a kötött devizagazdálkodás, a magyar forint teljesen konvertibilissé vált. Új, az európai uniós tagságot és az euró bevezetését szem előtt tartó, azaz EUkonform jegybanktörvény lépett hatályba, a bank jogszabályi működésének keretei letisztultak, a monetáris politika kialakításának és gyako rlásának feltételei javultak, az árstabilitás, azaz a forint értékvédelmének jegybanki eszköztára egyértelműbbé vált. A korábbi elnök megbízatása lejártával új elnöke és több új alelnöke lett a banknak, és kicserélődött a monetáris tanács. Mindhárom lényeg es eseményre 2001ben került sor, így - mondhatni - cezúrát jelentett a 2001es esztendő. Ezen peremfeltételek mellett újjáalakult a Magyar Nemzeti Bank szervezeti felépítése, állandósult a monetáris tanács, az igazgatóság, a különféle főosztályok viszonya . A bank hatékony, operatív működése kikristályosodhatott, az elvárható stabil kiszámíthatóság meggyőző volt, a jegybanki függetlenség adottá vált. A Magyar Nemzeti Bank jelentéseinek áttekintése során elsősorban a fő, a törvényben előírt feladatok szempon tja alapján a Magyar Demokrata Fórum az alábbiak szerint alakította ki véleményét. A bank 2001. esztendei jelentéséből kitűnik, hogy a több éve fennálló, 10 százalék körüli inflációt sikerült letörni és 6,8 százalékra redukálni, miközben a forint jelentőse n, mintegy 7 százalékkal felértékelődött. E tekintetben tehát a jegybank megvalósította fő célkitűzését. A jegybanki alapkamat 11,25 százalékról 9 százalékra csökkent, a GDP 3,8 százalékos növekedése és a folyó fizetésimérleghiány 2,1 százalékra csökkenés e mellett. A devizatartalékok 12 milliárd euró körül alakultak; a monetáris tanács nem látta szükségességét a tartalékok emelésének a makromutatók tükrében. A 2002es év választási év lévén különös és jelentős fordulatot hozott, új kormány alakult és új ko rmányprogram vette kezdetét, amelyet a Magyar Demokrata Fórum kezdettől fogva elutasított. A kormányintézkedések miatt igen magas, mintegy 19 százalékos bérinfláció következett be, és megromlott az államháztartás egyensúlya. Az államháztartás hiánya 9,9 sz ázalékra növekedett. A jegybank az infláció féken tartása érdekében kénytelen volt kamatot emelni. Először bomlott meg a fiskális és a monetáris politika általában kívánatos összhangja, amelynek keretében politikai indíttatású támadási kísérletek is érték a jegybank függetlenségét. Bizonyossá vált Magyarország EUcsatlakozása, de az euró 2001ben tervezett 2006os bevezetésének lehetősége illúzióvá vált. A devizatartalékok szintjét a monetáris tanács mintegy 2 milliárd euróval csökkentve, 9,9 milliárd eurób an látta jónak ezt meghatározni. Az infláció 4,8 százalékra csökkent, és így immár a második egymást követő évben teljesítette a bank fő célkitűzését, az árstabilitást. Ugyanakkor az éves jelentés már utalást tett annak valós veszélyére, hogy a növekvő áll amháztartási hiány az áthúzódó hatások miatt a következő évben jelentősen ronthatja az infláció további csökkenésének célkitűzését. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A maastrichti kritériumok teljesítésétől kezdett távolodni a magyar gazdaság, illetve a gazdaságpolitika. A 2003. évre kitűzött 4,5 százalékos inflációs célt két sikeres év után nem sikerült elérni, az infláció 5,7 százalék lett. Az infláció az év közepén növekedésnek indult. A bank az év januárjában in dult forintspekuláció visszaverését erős kamatvolatilitással elérte, de ennek hatásaként az inflációs célok veszélybe kerültek. A kormány év közepén kierőszakolt sáveltolása újabb bizonytalanságot okozott, a forint árfolyama esni kezdett, a bank ismét kama temeléssel válaszolt. Az
