Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÁDI LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
459 A 2002es évről hadd tegyem még hozzá, hogy az államháztartási hiány mértéke 13 éves rekordot döntött: 9,4 százalék lett 2002 végére. 2003ban ez a folyamat sajnos folytatódott, hiszen tudjuk jól, hogy a tervezett 4,8 százalék helyett most már egy 6,1 százalékos államháztartási hiánnyal kell számolnunk. A gyenge fiskálispolitikát tehát nem lehet f olyamatos megszorító csomagokkal helyrehozni, és nem lehet a problémák kezelését áttolni a jegybankra. Két elemet még hadd emeljek ki zárásként: az egyik a 2003. júniusi sáveltolás. Ez a gazdaságba vetett bizalom megroggyanását hozta magával. Annyit el kel l ismerni a korrektség végett, hogy államtitkár úr akkor néhány nappal később elismerte, hogy hiba volt ennek a döntésnek a kikényszerítése a kormányzat részéről. (Dr. Veres János: Tévedés! - Tállai András: Nem lehet tévedés! - Dr. Veres János: Nem pontosa n idézett!) Egy napi gazdasági lap július 5i számában államtitkár úr ezt megtette. Ez így korrekt. 2003 novembere pedig a kamatemelés kérdése. Nyilván egy folyamatosan növekvő hiány mellett, amikor nem teljesülnek a kormány korábbi prognózisai, csak kamat emeléssel lehetett kikényszeríteni vagy fenntartani azt a bizalmat, ami a külföldiek számára az ország finanszírozhatósága szempontjából fontos volt. Azzal hadd zárjam tehát, hogy sokszor hivatkozunk az amerikai demokrácia check's and balances rendszerére, ahol az egyensúlyok kiegyenlítik egymást, és egyensúlyban tartják az egész demokrácia intézményrendszerét. Én azt kívánom a tisztelt kormánypárti oldalnak, barátkozzanak meg azzal, vegyék figyelembe az ország érdekében, hogy Magyarországon is ilyen egyens úlyokra van szükség ahhoz, hogy sikeres gazdaságpolitika valósuljon meg. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, 6 perces időkeretben. MÁDI LÁSZLÓ , a Fides z képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kezemben tartom az egyik mai gazdasági napilapot. Azt olvasom főcímben: “Távolodóban az euró?”. Alatta pedig alcímben: “Megroggyanni látszik az euró 2010es bevezetésének stabilitása. Az elemzői vélemények között felfelbukkannak ezen túli időpontok is.” Miről is szól ez a kérdés? Az egyszerű ember számára miért fontos, hogy mi az euróövezet tagja legyünk, miért kell nekünk az euró? Elég sok tapasztalat áll már birtokunkba n arra nézvést, hogy más országok nyerteke az euró átvételével. És az a tapasztalat, hogy nyertek. Mit jelent az egyszerű ember számára? Miért jobb az euróövezethez tartozni, mint azon kívül lenni? Miért jobb euróval fizetni? Az egyik legfontosabb ok, hog y stabil a pénz. Azok az árfolyamkockázatok, amelyeket átéltünk az elmúlt években, és amelyek oly sok nehézséget okoztak nekünk, az egyszerű embereknek is, de nyilvánvalóan a vállalatoknak még inkább, az kiküszöbölődik azáltal, hogy a világ egyik legerőseb b, legstabilabb pénze, az euró lesz majd Magyarországon az általános fizetőeszköz. Nem mindegy ezért, hogy mikor vesszük át ezt az eurót, milyen úton jutunk el oda. A másik, ami egyértelműen a gazdasági növekedést segíti a stabilitáson túl, hogy nincsen át váltási költség. Tehát nincsenek átváltási árfolyamok, vételieladási árfolyamok, ezáltal a vállalatok sokkal olcsóbban jutnak hozzá forrásokhoz, és sokkal stabilabb, kiszámíthatóbb és olcsóbb működésre ad lehetőséget az euró. Tisztelt Képviselőtársaim! Ke dves Magyar Polgárok! Arról szól ez a vita, hogy milyen hamar lépjünk be az euró földjére, vajon az elmúlt időszak ebben a tekintetben előrelépéseket hozotte, és ha igen, akkor a kívánatos mértékbene. Sajnos a válaszunk erre az, hogy nem. Nem véletlen, h ogy az euró bevezetési dátuma folyamatosan tolódik. Varga képviselőtársam elmondta a FideszMagyar Polgári Szövetségtől, hogy a 2007es dátum helyett ma már 2010ről, a mai napilap pedig azt mondja, lehet, hogy már a 2010 is korai. Nyilvánvalóan ebből mind enkinek, a magyar lakosságnak
