Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
4541 Aztán a dolgot tovább bonyolítja - és még mindig az első old alon vagyunk ezen törvényjavaslatnál , amikor önök felsorolják, hogy az üvegházhatású gázok melyek. Egyetértünk, igen tisztelt államtitkár úr, hiszen a szakirodalom is ezt mondja, ezek az üvegházhatású gázok. Csak azt kellene tudni, hogy mondjuk, mennyi m etán keletkezik, szabadul fel egy évben a szeméttelepekről, a rosszul megtervezett, illetve rosszul üzemelő hulladéklerakóknál, és ez a széndioxid mennyiségéhez hogyan viszonyul. (15.00) Tudniillik, nem csak a széndioxid, sőt meg merem kockáztatni, a met án sokkal komolyabb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid, komoly gondot okoz, és nincs benn ezen törvény hatálya alatt, és nincs benne a többi, amit önök itt fölsoroltak, a nitrogénoxid, és még sorolhatnám. Ezért az a hatástanulmány, amelyet mindannyian és kormánypárti képviselőtársaim is kifogásoltak, fontos lenne, bizony tudni kellene, mennyi a széndioxidkibocsátás 2004ben, várhatóan 2005ben; ez mekkora arányt képvisel az összes többi üvegházhatású gázhoz képest, és azoknak is mennyi a mennyisége; é s adott esetben, igen tisztelt államtitkár úr, ha jó a kalkulációnk - mert természetesen adat előttünk nincs, ezt egy hatástanulmány tudná bizonyítani , lehetséges, hogy ez a nagyon fontos törvény, ahol a fenntarthatóságra hivatkozunk, az összes üvegházha tást kiváltó gázoknak csak a 10 százalékát fedi le. Ha ez így van, akkor bizony nagyon nagy baj van. De ha csak a 30 százalékát fedi le, akkor is baj van, mert hiszen azt gondolom, hogy egy nagyon fontos törvénnyel a problémát okozó anyagoknak csak a kiseb bik részét lefedve nem érjük el azt a hatást, amit szeretnénk elérni. Igen tisztelt Államtitkár Úr! Ha megyünk tovább, megmondom önnek őszintén, hogy ha kerettörvényről beszélünk... - persze kerettörvényt is lehet úgy hozni, hogy majd megtöltjü k tartalommal, abban az alapelvek jól kirajzolódnak, tudjuk hogy miről beszélünk, és tartalmat adunk neki. Csak, igen tisztelt államtitkár úr, ott van az én gondom, hogy amikor húszegynéhány paragrafusnál tizennyolc, tizenkilenc helyen később megalkotandó jogszabályra, közös rendeletre hivatkozik, ahol nem tudjuk, hogy az a rendelet mit fog takarni, hogy néz ki a kiosztási lista, mi alapján döntik el például, hogy az a 40 százalék kibocsátó a 100 százalék kibocsátási kvótát milyen elv alapján kapja meg; le het, hogy valaki annyit kap, amennyit éppen kibocsát, és lehet, hogy valaki háromszor annyit kap. Amikor ezt a törvényt megszavazzuk, ezeket bizony pontosan kellene tudni, hogy milyen alapon osztják ki, mert az jól látható, ha valaki kétszer akkora kvótát kap, mint amit kibocsát, a kibocsátott kvótát teljesíti, majd az összes többit értékesíti. Azt is megmondom önnek, hogy azt sem értem, hogy vajon ez az ingyenes juttatás mit jelent, mert itt keverednek a fogalmak. Az ingyenes juttatásnál, számlára utalásná l kvázi úgy tűnik, hogy itt pénzt utalnak, vagy pénzt utalnak vissza a jogosultak. Ezt is kellene tudni. Ha nem utal vissza semmit, akkor büntetést fizet. Nem tudom, hogyan fordulhat elő az, hogy valaki kap kvótát, de mégsem teljesít. Kvótát valószínűleg a zért kap, mert olyan tevékenységet folytat. Ha megszűnik a tevékenység, akkor nem kaphat kvótát, vagy azt vissza kell szolgáltatni. Igazából a törvényjavaslatban vannak olyan kifejezések, olyan kikötések, amelyekről nem lehet tudni, hogy mi következik belő lük. Ami megmarad neki... - innentől kezdve még annyira sem érthető, ha egyszer visszautalja, mégis marad neki, és azt értékesíti. Természetesen el lehet rajta valahogy igazodni, hogy hogyan akarjuk ezt érteni, csak ezt nem a képviselőnek kellene úgy kisil abizálni, hogy ez így lehet vagy úgy lehet, hanem példán. Igen tisztelt államtitkár úr, azt kérem öntől, hogy egy példán mutassa be nekünk, mutassa be a képviselőknek, hogy hogyan működik. Egy nagyon egyszerű példán: mennyi az összkvótánk, hogy kap ebből e gy adott jogosult, ezzel mit csinál, ha a felét használja el, ha az egészet elhasználja, semmit nem használ el, mi a következménye, hogy fizeti a bírságot, és máris a példa miatt eljutottunk oda, igen tisztelt államtitkár úr, hogy tökéletesen értjük, hogy miről szól a törvény, mert tudjuk, hogy adott esetben egy A vállalat, egy A cég, egy A cégcsoport, mert ilyen is lehet, illetve egy cégcsoport miként fog ezzel a kvótával gazdálkodni, és miként fognak majd a későbbiek során elszámolni.
