Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
4539 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mind az előterjesztő, mind pedig az ellenzéki és a kormánypárti képviselők meggyőzően érveltek a tekintetben véleményem szerint, hogy el kell fogadnunk egy ilyen szellemiségű törvényt. E bben, úgy vélem, vita itt a tisztelt Házban nincsen. Abban viszont igen, hogy ebben a formában, ebben az előterjesztett formában kelle ezt megtennünk. Szalay Gábor képviselőtársam az előbb az arányokkal bizonyította azt, hogy valóban itt egy kis ország mi lyen keveset tud tenni annak érdekében, hogy egészségesebb világkörnyezetben éljünk. (14.50) Nyilván, amit meg kell tennie, azt meg kell tennie, és erre utalt Józsa István képviselő úr, amikor azt fogalmazta meg, hogy zöld sziget lehetne Európában Magyaror szág, ha valóban mindent megtesz annak érdekében, hogy egészséges környezete legyen. De mielőtt arról szólnék, hogy mi az, amit akár módosító indítvány formájában is a Nemzeti Fórum fontosnak tart, mindamellett, amit Ékes képviselőtársam elmondott, szeretn ék utalni arra - és ez is kapcsolódik több megszólalóhoz , hogy az Amerikai Egyesült Államok a legnagyobb széndioxidkibocsátású országként nem fogadta el ezt a jegyzőkönyvet. Lehet arra hivatkozni, hogy ezt monopolista érdekvédelemből tette, de azért ér dekes azt is végiggondolni, és ez nem hangzott el, hogy az USA kormánya tudományos érvek sokaságával támasztotta alá elutasító magatartását, amely szerint közel sem bizonyított az üvegházhatás létezése. Az amerikai tudósok szerint még arra is van esély, ho gy ismét egy jégkorszaki periódus felé közeledik a Föld éghajlata, azaz nem melegebb, hanem hidegebb hőmérsékletű időszakra kell számítanunk. De magam is arra hajlok, hogy inkább monopolista érdekvédelemről van szó. Bár azért a világ vezető tudományos nagy hatalma nyilatkozik meg tudományos szinten olyan gondolatokkal, amelyek bizony erősen kétségessé teszik az amerikai álláspont hitelességét. Kína érvei egyébként szintén meggyőzőek, amely szerint Kína iparosodottsága messze elmarad a világátlagtól, azaz Kín a önnön elmaradottságát konzerválná, ha aláírná a kiotói jegyzőkönyvet. Korábban Oroszország pedig a két szomszédjára mutogatott - több ilyen megnyilatkozást olvashattunk , miszerint nem lehet tőle elvárni a jegyzőkönyv aláírását , mert nem vállalhat magára olyan kötelezettségeket, amelyeket a vele szomszédos nagyhatalmak nem vállalnak. Valóban egy új korszakot jelent az októberi döntése Oroszországnak, amely egy hosszú előkészítő szakasznak, és elsősorban európai lobbinak az eredm énye. Előállt tehát egy olyan helyzet, hogy amerikai és kínai ipartelepítési előny keletkezett Európával szemben, mivel az újonnan létesített úgynevezett zöldmezős beruházásoknak nem kell ezekben az országokban a széndioxidkibocsátási kvótákért megküzden iük. Emellett a folyamatosan termelő ipar is versenyelőnyre tesz szert a széndioxidra vonatkozó kvóták többletterheinek elkerülése révén. Magyarországnak olyan gazdasági stratégiát kellene választania, hogy alkalmazkodjon az Európai Unió követelményeihez, azaz fogadjon el egy ehhez az előterjesztéshez hasonló célú törvényt, de véleményünk szerint tartózkodjon minden olyan lépéstől, amivel növelné a Magyarországi ipartelepítés és iparműködtetés versenyhátrányát. Úgy véljük, hogy ez a törvényjavaslat nem tes z eleget ennek a követelménynek, és ismét csak egy újabb adóval növekszik a termelő szféra versenyhátránya. Vitathatónak tartjuk azt a kormányzati elképzelést, hogy az üzemeltetők a kibocsátási engedély jogerőre emelkedésétől éves felügyeleti díjat legyene k kötelesek fizetni. A felügyeleti díj mértéke az első kereskedési időszak alatt az üzemeltető részére kiosztott minden egyes kibocsátási egység után évi 3 forint lenne. Ha a hazai vállalkozók a termelés felfuttatására, új munkaerő felvételére szánnák el m agukat, akkor a felügyeleti díjon felül széndioxidkibocsátási kvótákat is kellene vásárolniuk, ami már tetemes versenyhátrányt okozna számunkra egy olyan európai vagy világpiacon, ahol a versenytársak jelentős részének nem kell ilyen terheket vállalnia. Magyarország akkor is betartaná az uniós elvárásokat, ha eltekintene ennek az új adónak a bevezetésétől. Sajnos a törvénytervezet adós annak a kormányzati elképzelésnek az ismertetésével - ez elhangzott több ízben , hogy vajon milyen áron adná el a kormán yzat a nem kiosztott kvótákat.
