Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (független):
4531 megújuló energiaforrások pályázataira visszaforgatni. Tehát ez az egész bevétel hasznos környezetvédelmi célokat fog szolgálni. De említhetnék egy másik példát is, hogy miként hasznosul, mondjuk, a kvótakereskedelem. Közismert, hogy a széntüzelésű Vérte si Erőmű és a Mátrai Erőmű együtt, tehát ketten vállalták el, hogy úgynevezett retrofitet hajtanak végre. Ez iszonyatos pénzbe kerül, a Vértesi Erőmű esetében 20 milliárdos költséget jelent. Nos, a Vértesi Erőmű ezt a 20 milliárdot, illetve annak egy jelen tős részét a kvótája eladásából kívánja és tudja biztosítani, és elég nagy riadalmat is keltett, amikor a 89 milliós kvóta, amit a magyar kormány először az Európai Bizottság elé bocsátott, nem adott erre lehetőséget. Most a 4 millióval megnövelt kvótamenn yiség lehetőséget ad arra, hogy a Vértesi Erőmű eladhassa a saját kvótanyereségét, és abból fedezze a retrofit, a környezetvédelmi célokat szolgáló beruházásának egy részét. ELNÖK (Harrach Péter) : Orosz Sándoré a szó. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a sz ót, elnök úr. Úgy tűnik, mintha a T/13143. számú törvényjavaslatról folynék itt a vita, javarészt azonban a hozzászólások nem ezzel foglalkoznak, hanem kiki vehemenciája szerint fogalmaz, de bizonyos környezetvédelmi ügyekről, a fenntarthatóságról. Valaho gy úgy áll a dolog, hogy a vitában összekeverünk néhány dolgot, nevezetesen például a fenntarthatóságot, további bővítmények nélkül, a kiotói jegyzőkönyvvel. Hát kérem, nem erről van a szó! A kiotói jegyzőkönyv éppen hogy a zöldügy egy sajátos bukását jele nti abban a vonatkozásban, hogy akkor annyit alkudtak meg. De hogy ez a fenntarthatóságot feltételezhetően javítottae vagy rontotta, nincs ember, aki igazolta azóta is. Itt egy kereskedelmi törvényről van szó, gazdasági érdekekről, tőkepótlásról van benne szó, a tőkepótlás lehetőségéről, ezen keresztül technológiai fejlesztésről, és ezen keresztül valószínűleg valamikor valamifajta környezetvédelmi előnyről is van szó. De mivel a világ nem veszi komolyan önmagát, a riói Földcsúcs és Kiotó kapcsán hatalmas zöld sikerekről beszélnek, holott lássuk be, hogy a gazdaság és annak az érdekrendszere uralkodik, most számon kérni a magyar kormányon, illetve államtitkár úron e törvényjavaslat kapcsán azt, hogy a világ nem veszi komolyan a veszélyeit és önmagát, azt g ondolom, hogy indokolatlan. Nem a fenntarthatóságról beszélünk, hanem egy kereskedelmi törvényről. Megmondom őszintén, én azért nem is kívántam részt venni ebben a vitában, mert én ezekhez a kereskedésekhez nem értek. Bízom benne, hogy a kereskedés eredmén yeként valóban csökkenni fog a kibocsátás, mert egyébként, ha nem csökken a kibocsátás, akárhonnan is közelítjük ezeket a kérdéseket, akármilyen jól is határoztuk meg az induló állapotokat, ezzel a kereskedelmi törvénnyel valamely gazdasági érdekcsoport ny erni fog, egy másik veszíteni. Csak bízhatunk benne, hogy a nyertes érdekcsoporthoz tartozhassunk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ékes Józsefnek adom meg a szót. ÉKES JÓZSEF (független) : Köszönöm a szót, elnö k úr. Orosz Sándor képviselő úrnak: ezelőtt jó pár évvel kint voltam Amerikában, és ott feszegettem én magam is a kiotói egyezménynek az esetleges amerikai elfogadását, és mondták, hogy képviselő úr, amíg Amerikában a gazdaság irányítja az elnök lépéseit é s az elnök személyét, addig Amerika a kiotói egyezményt nem mostanában fogja aláírni. Ilyen egyszerű a kérdés. Innentől fogva Magyarországnak az elmúlt időszakban - nem akarok kormányokra hivatkozni - pontosan a globális felmelegedés kérdését kellett volna elsőrangúan valamilyen útonmódon, adott
