Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
4518 ezzel összefüggő kibocsátásikvótakereskedelemre, ugyanakkor kifejtették az irányú véleményüket is, hogy iparáguk versenyképességéhez elengedhetetlen, hogy bizonyos tartalék kvótával rendelkezzen ez a terület. Felmerült a bizottság tagjai részéről a kvóták megállapításával és kiosztásával kapcsolatos hatáskör problémája is, miszerint a kiotói egyezmény természetesen a teljes üvegházhatású gázkibocsátásról szól, ugyanakkor ez a szabályozás a széndioxidra, a CO 2re, illetve a már előbb ismertetett létesítményi körre, nevesen az energetikára szűkíti le. Tehát általános értelemben kézenfekvő, hogy az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség látja el az elsőfokú hatóság szerepét, ugyanakkor a jelenleg érintett energetikai cégek miatt más országos hatáskörű hivatalok, például a Magyar Energia Hivatal szerepét is érdemes lenne tisztázni egy ilyen törvényalkotás, kerettörvényalkotás keretében. Megfogalmazódott még az a gondolat is, hogy ezzel a vagyoni értékű joggal úgy kell sáfárkodni, hogy egyszerre szolgálja a környezetvédelmi szempontokat, ugyanakkor ne jelentsen viselhetetlen korlátokat a versenyképesség teljesítése területén sem. Mindezt összefoglalva, a bizottság egyhangúlag egyetértett az általános vitára való alkalmas sággal. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem, hogy a költségvetési bizottság véleményét ki képviseli. (Nincs jelzés.) Kisebbségi véleményt? (Nincs jelzés.) Akkor folytatjuk a fe lszólalásokat az írásban előre jelentkezett képviselők tízperces időkeretben történő felszólalásával. A sorrend a következő: Józsa István, Csáky András, Gusztos Péter, Ékes József, Kóródi Mária és Szalay Gábor. Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a szót. Frakcióhozzászólóként most már kicsit politizálhatok is. Én a hatásvizsgálatot tekintve borítékolni tudnám, hogy a környezetvédelmi bizottság egyes ellenzéki képviselőire bármely törvény beterjesztése milyen hatást gyakorolna. Csak arra nem gondolnak, abban, hogy jelenleg talán egy kis elmaradásban vagyunk a törvényalkotást illetően, lehet, hogy az is közrejátszott, hogy már csak aláíróként tudott 2002ben csatlakozni Magyarország a kiotó i egyezményhez, az előző kormány valahogy nem tartotta fontosnak, hogy az elindítók között legyen, tehát ne a csatlakozók, hanem az eredeti aláírók között legyen. A környezet állapotának kedvezőtlen változása kétségtelenül a mai kor egyik legnagyobb kihívá sa. Az ipari forradalom óta az emberi tevékenység hatására a légkörben jelentősen nőtt az üvegházhatású gázok, ezek közül harmadával nőtt a széndioxid mennyisége, ami a földi éghajlat változását eredményezheti. Az, hogy szakmai vita van arról, hogy milyen mértékben, szerintem nem mentesít bennünket az alól, hogy ezzel a kérdéssel a nemzetközi egyezményeknek megfelelő szinten foglalkozzunk. A tendenciát elsősorban a fosszilis energiahordozók egyre növekvő mértékű felhasználása eredményezte, és a kiterjedt e rdőirtás is szerepet játszott, megbomlott az emberi tevékenység hatására az a dinamikus egyensúly, amely révén a nem természetes úton légkörbe kerülő széndioxidtöbbletet a természetes széndioxidnyelők képesek lennének felvenni. Az üvegházhatású gázok t ényleges tulajdonsága, hogy nagyon hosszú, a széndioxid esetén száz év körüli átlagos légköri tartózkodással lehet számolni. Ne feledjük, hogy a felelősségteljes gondolkodás elengedhetetlen, hisz több mint száz év van mögöttünk a fokozott széndioxidkibo csátásban, és talán az utolsó pillanatban vagyunk, hogy Földünk jövőjéről érdemi lépéseket tegyünk, és ilyen értelemben meggyőződésünk szerint indokolt a nemzetközi összefogás és erőfeszítés.
