Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
4515 Unióban működő cégeknek. A kiosztotthoz képest nagyobb kibocsátáshoz viszont kiboc sátási lehetőséget kell vásárolnia, ugyanezen a piacon természetesen. A rendszer így lehetővé teszi, hogy a vállalatok a részükre kiosztott kibocsátásaik mértékét meghaladó egységekkel egy összeuró pai piacon szabadon kereskedjenek. Mindez erősíti, erősen ösztönzi a kibocsátás mértékének a csökkentését, másrészt pedig lehetőséget ad a beruházásokra, fejlesztésekre úgy, hogy az Európai Unióban az összes kibocsátás ne növekedjen. A kibocsátás csökkenté se érdekében lehetőség nyílik például arra, hogy egy cég más vállalatoknál végezzen kisebb költségű emissziócsökkentő beruházásokat. A kibocsátások kereskedelme előnyös mindkét fél számára. Mindezek mellett várható, hogy a kereskedelem eredményeképpen olya n kibocsátáscsökkentési verseny alakul ki, amely erősítheti egy nagyon fontos elemét a fenntartható fejlődésnek, mégpedig a környezettudatos szemlélet elterjedését. A kibocsátási egységek kereskedelme így költséghatékonyabb és rugalmasabb megoldást jelent a kibocsátások korlátozásának más módjához, például az egyedi kibocsátási határérték rögzítéséhez képest. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat hatálya az irányelvvel összhangban a legnagyobb ipari kibocsátókra vonatkozik, például a 20 megawattn ál nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezésekre, valamint az olajfeldolgozás, a fémtermelés, az építőanyagipar, a papíripar jelentősebb létesítményeire terjed ki. Ezen létesítmények a későbbiekben csak kibocsátási engedély birtokában bocsáthatnak ki széndioxidot. Ez az új típusú engedély arra kötelezi a létesítmények üzemeltetőit, hogy minden év végeztével annyi kibocsátási egységet adjanak vissza, amennyi széndioxidot ezen időszak alatt kibocsátottak. Amennyiben a létesítmény nem tud megfelelő mennyiség ű egységet visszaadni, európai szinten egységes méretű bírságot kell fizetnie, tehát megvan a szankciórendszer is a kötelmek mögött. A kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének kulcsa a kormány által jóváhagyott nemzeti kiosztási terv. Az erről szóló későbbi kormányrendelet határozza meg természetesen a kiosztási tervnek a milyenségét és egyes alkotóelemeit, ez a kiosztási terv az egyes létesítményeknél a mennyiséget is pontosan szabályozni fogja. Nemzeti kiosztási tervet a kormány első ízben három évr e, 2005 és 2008 között ad ki, ezt követően pedig ötéves időszakra történnek a kibocsátások. Az önök előtt lévő törvényjavaslat mindössze a kiosztás alapelveit rögzíti, nem tartalmazza sem a kiosztás keretszámait, sem az egyes létesítményekre vonatkozó adat okat. A törvényjavaslat a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének fő elemeit tartalmazó keretjogszabály, amely megállapítja a kibocsátások engedélyezésére, nyomon követésére és a jelentésre vonatkozó alapvető szabályokat. (13.00) Meghatározza a nemz eti kiosztási terv elfogadásának fő szabályait és feltételeit, a kibocsátási egységekkel való rendelkezés kereteit, a kiotói jegyzőkönyv szerint a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projektek fő szabályait, a kereskedelmi ren dszer működésével kapcsolatos fő szankciókat, valamint kijelöli az eljáró hatóságokat. A kibocsátásiegységkereskedelmi rendszer a törvényjavaslat felhatalmazása szerinti végrehajtási jogszabályok megalkotásával válik teljessé. E törvényjavaslat elfogadásá val a közösségi joggal összhangban lévő, a környezet védelmét gazdaságilag is hatékony eszközzel szolgáló, korszerű törvény megalkotását teszi lehetővé a tisztelt Ház számára. Mindezek alapján tisztelettel kérem a Házat, hogy a törvényjavaslatot szíveskedj enek megtárgyalni és igenlő szavazataikkal támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) :
