Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÖRÖMI ATTILA (független):
4459 befogadását tegye lehetővé számukra a szükséges önrész biztosításával, az őket megillető infrastruktúra és az ingatlanok átadásával, nehogy a szociológiailag bizonyított 1971. és 1994. évek közötti mélyülő roma társadalmi leszakadás immár EUtagságunk ideje alatt tovább mélyüljön. Ami pedig a lapáncsai roma közhasznú egyesületet illeti, a munkahelyteremtő és felzárkóztató tevékenységéhez az egyesület éves szinten 2 millió forintos támogatást igényelne, vagyis egyetlen állami munkahelyteremtés költségének a feléből ők tíz munkahelyet képesek létesíteni, és ezzel tíz roma nagycsalád megélhetését biztosítják. Hogy ez a 2 millió forint MSZPs mértékegységekben kifejezve milyen keveset jelent, azt a közismert viszonyítás bizonyítja: 2 millió forint egyenértékű negyed százalék Tocsikkal. Ugyanez a 2 millió forint a legújabbkori lízingvagyonviszonyítás szerint százalékosan ki sem fejezhető csekélység, de ez a csekélység tíz roma család életben maradását jelentené. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (d r. Világosi Gábor) : Köszönöm. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Körömi Attila, független képviselő úr, “Demokráciagyilkos a választási eljárásról szóló törvény” címmel. Öt percre öné a szó, képviselő úr. KÖRÖMI ATTILA (független) : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Bizottság 2004. december 11én kihirdette a december 5i kettős népszavazás eredményét. Az eredmény kihirdetését egy példátlan jogi procedúra előzte meg, amely élesen rámutat a jelenlegi nép szavazási, de ezen keresztül a választási eljárásról szóló törvény tarthatatlanságára. Lássuk, mi is történt! A megszégyenítő történések sorozatából csak néhány kiemelésére van itt most lehetőség. Szeged 611es és Baracs 2es szavazókörében a kettős államp olgársággal kapcsolatos kérdés eredményeit a valós adatokkal ellentétesen, az igeneket és a nemeket megfordítva rögzítették a jegyzőkönyvben. Tárnokon a kórházprivatizáció kérdésére leadott szavazatok számát tévesen állapították meg, szintén fordítva jegy zőkönyvezték őket, azaz a 158 igen és a 219 nem helyett 219 igen és 158 nem volt a valós eredmény, tehát 55 százalékkal több lett az igenek száma az újraszámlálás után. Budapest IV. kerületének 21es számú szavazókörében az eredetileg felvett jegyzőkönyv a datai a kettős állampolgárság kérdésében 182 igen, 230 nem, újraszámolás után 200 igen, 212 nem. Budaörsön az 5ös számú szavazókörben az újraszámlálás során kiderült, hogy a kórházprivatizáció kérdésében leadott szavazatokat felcserélték. A fentiekből lá tható, hogy eddig valamennyi esetben, ahol a szavazatok újraszámlálására sor került, bebizonyosodott, hogy az eredetileg felvett jegyzőkönyv tendenciózusan hamis eredményt közölt, mindenütt a feltett kérdésre adható igen szavazatok rovására. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a választópolgárok döntő többségükben a „két igen és két nem” szavazati eljárást követték, a két igenek elsöprő győzelmével a két nemekkel szemben. 1139 szavazókörben viszont az első kérdésre adott igen válaszok száma követk ezetesen hasonló a második kérdésre adott nem szavazatok számával, azaz tüköreredmény született. Ezzel vélhetően több tízezer második kérdésre adott igen szavazat kerülhetett nem szavazatként a jegyzőkönyvbe. Ezen túlmenően a 19 területi és a fővárosi vála sztási bizottság káoszt teremtett a jogorvoslati határidők és fórumok megjelölése tekintetében is. Csongrád megyében és KomáromEsztergom megyében a határozat ellen az OVBhez lehetett fordulni. A kifogást úgy kellett volna benyújtani, hogy Csongrád megyéb en az legkésőbb az Országos Választási Bizottság eredményt megállapító döntését követő napon, azaz december 12én, vasárnap érkezzen meg az OVBhez;
