Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
4455 minősülő gazdálkodó szervezetek és az alapítók között létrejött szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Ez ügyben több beadvány is született mind részünkről, Gy. Németh Erzsébet asszony részéről és jómagam részéről, mind a Fővárosi Önkormányz at részéről. Az idő előrehaladtával - itt az áprilistól napjainkig terjedő időszakról van szó - a szakmai és uniós egyeztetések, konzultációk során formálódott álláspontokat is hasznosítva alakult ki a most reményeim szerint elfogadásra kerülő törvénymódos ítás. Az alaphelyzet röviden: szemben a korábbi közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti szabályozással, az új közbeszerzési törvény szerint a törvény kiterjed a közfeladatot, közszolgáltatást ellátó szervezet és alapítója - állam vagy önkormányzat - közötti jog viszonyra. Azonban a közbeszerzési törvény hatályos rendelkezései nem mondják ki kétséget kizáróan, hogy a törvény előírásait az önkormányzatok által például az önkormányzati törvény alapján kötelezően ellátandó feladatokra vonatkozó beszerzésekre nem kell alkalmazni a fenti két szereplő között. Ez a jogalkalmazás során jogbizonytalanságot okozhat, illetve már okozott is. Eddig csaknem kötelező erejű jogértelmezések láttak napvilágot, ez pedig nem felel meg a jogbiztonság alapvető követelményének, tekintett el arra, hogy kötelező erő hiányában csupán az eseti jogalkalmazótól függ, figyelembe veszie az adott értelmezést. A törvénymódosítás célja, hogy tiszta és egyértelmű helyzetet teremtsen. A 2. § (1) bekezdését érintő módosítás összefügg a közbeszerzési tö rvény hatálya alá tartozó beszerzések és az ajánlatkérők körének meghatározásával, a 22. § 1. i) pontjának módosításával pedig az uniós terminológiában használatos közjogi intézmény - lásd például a 2004.18/EC. közbeszerzési irányelv - és a hazai terminoló giában annak megfelelő, meghonosodott és elfogadott közvállalkozás fogalma közti összhangot tudjuk megteremteni. A két összefüggő módosítással álláspontunk szerint egyértelművé lehet tenni, hogy a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátására alapíto tt, az EUnormák szerint közjogi intézménynek minősülő gazdálkodó szervezetek és az alapító között létrejött szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, csupán abban az esetben, ha a közszereplő kifejezetten úgy dönt. Lehetőséget kívánun k nyújtani az önkormányzatoknak arra, hogy maguk döntsék el, milyen formában, intézményi keretek között kívánják közszolgáltatásaikat ellátni vagy elláttatni. Véleményünk szerint így orvosolhatóak a törvény jelenlegi szövegéből fakadó értelmezési bizonytal anságok. Mivel a beadott törvénymódosítás sem a hazai, sem az uniós szabályokkal nem ellentétes, így minden szinten képes orvosolni, kiküszöbölni a jogértelmezési bizonytalanságokat az egységes állami és önkormányzati jogalkalmazás érdekében. Köszönöm figy elmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megadom a szót Kékesi Tibornak, aki a költségvetési bizottság álláspontját ismerteti ötperc es időkeretben. KÉKESI TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési törvény módosítására vonatkozó önálló képviselői indítványt a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasn ak találta. De el kell mondjam, hogy a bizottság észlelte az önkormányzati szférában most már akuttá vált azon problémát, hogy a kötelező önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatban sérül az a jogosultság, hogy az önkormányzati feladatot egyegy erre képes vagy ezt szándékozó önkormányzat akár cég alapításán keresztül lássa, láttassa el, és ilyenformán értelemszerűen ne támasszon saját magának versenytársat, adott esetben mint árhatóság ne kelljen ezen keresztül szabályoznia a piac