Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - A köztársasági elnök által visszaküldött, az Országgyűlés 2004. november 22-ei ülésén elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvény záróvitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
4438 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Hargitai János képvise lő úrnak, Fidesz. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mondandómat döntően jogi kérdések kifejtésére szánnám, de mielőtt erre rátérnék, egy olyan kérdéssel is szeretnék foglalkozni, amire én jogi válaszokat nem tal áltam. Ezért nyilvánvalóan itt én is egy politikai okfejtést teszek, egy politikai kalandozást teszek. Az első kérdés az, hogy miért kell nekünk ezzel a kérdéssel most foglalkoznunk; és itt nem arra gondolok, hogy a köztársasági elnök nem írta alá a törvén yt, hanem visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. Miért foglalkozunk mi a Nemzeti Bankot érintő kérdésekkel? Miért akarják valakik - s ez is egy kérdés, hogy kik - átalakítani a monetáris tanács összetételét? Azt gondolom, hogy az egész ügy mögött a kormány van - ezt nyugodtan rögzítsük , nem néhány szocialista képviselő és egy szabad demokrata képviselő. A kormánynak vannak céljai, a kormánynak van szándéka a tanács testületének megváltoztatására. A kormány azonban úgy látta jónak, hogy ezt nem a s aját törvénymódosító javaslataként nyújtja be az Országgyűlésnek, hanem elbújik néhány kormánypárti képviselő mögé. Ha jogi válaszokat nem találunk vagy nem tudunk felsorakoztatni amellett, hogy miért történik az egész, akkor politikai válaszokat kell talá lnunk. Ez a politikai válasz szerintem az, hogy ennek a kormánynak sajnos van monetáris politikája - nem lehetne az alkotmány és a Nemzeti Bankról szóló törvény értelmében , és ezt a monetáris politikát akarja megvalósítani a kormány azáltal, hogy átalakí tja a jelenlegi monetáris tanácsot. A jelenlegi Nemzeti Bankról szóló törvény amellett, hogy rögzíti - teljesen helyesen - az európai gyakorlatnak megfelelően, hogy a monetáris politikáért a jegybank felel, a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás bi ztosítása, és csak ennek az elsődleges feladatnak alárendelten segítheti a kormány gazdaságpolitikáját. Ez a szabályozási környezet. Ezt nyilvánvalóan nem tudja megváltoztatni a kormány, azért, mert ez ütközne az Európai Közösség szerződésével. Mivel ehhez nem tud a kormány hozzányúlni, ezért a testülethez nyúl hozzá, és megpróbál egy olyan testületi összetételt létrehozni, ami majd már szolgálná a kormánynak az alkotmányban nem létező monetáris politikáját. Mert jól látható, hogy a jegybank elképzelései és a kormány elképzelései között nagy a különbség. Ezek után, ha jogi kérdésekre térek rá, akkor az első tartalmi kérdés az, hogy sérte valamilyen alkotmányos szabályt vagy európai uniós szabályt az, hogy megváltozik a jelölés rendje, mert önök erről elősze retettel beszélgetnek. Én is azt gondolom ellenzéki képviselőként, hogy önmagában a jelölési rend megváltoztatása se alkotmányos szabályt, se az Európai Unió szerződését semmilyen szinten nem sérti, mert nincsenek ilyen szabályok. Amikor önök azt mondják, hogy az európai gyakorlathoz igazodnak, akkor is én hozzáteszem azt: nincs európai gyakorlat, amihez igazodni kellene, mert ahány ország, annyiféle jelölési rend. Mire törekszik egyegy európai uniós ország? Azt gondolom, hogy kiegyensúlyozott monetáris ta nácsot hozzon létre. A jelenlegi szabályok vajon ezt veszélyeztették? Azt lehet mondani, hogy a magyar monetáris tanács személyi összetétele nem kiegyensúlyozott? Ilyet nem állított az Európai Központi Bank, mert ha ezt látná, akkor nyilvánvalóan kezdemény ezte volna a törvény módosítását. Azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi jelölési rend is egy kiegyensúlyozott testületet hozott létre, hiszen két személy konszenzusa kellett ahhoz, hogy valaki a monetáris tanács tagja legyen, kellett hozzá a jegybank elnökének akarata és a mindenkori miniszterelnök akarata. A jelenlegi monetáris tanács tagjainak többségéhez már a kormányfő, Medgyessy Péter akarata kellett. Ezt is rögzítsük. (20.40) Önök azt mondják, meg kell változtatni ezt az eljárási rendet, hogy a miniszterel nöknek is legyen jelölési joga. Ez elméletileg lehetséges, ahogyan már kifejtettem, ez nem sért semmilyen szabályt. A
