Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - Dr. Tóth József (MSZP) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Lehetnek-e jobb gazdák a jegyzők?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
4358 1997ben, az üzletek működéséről szóló kormányrendelet megalkotásakor a döntéshozók választhattak, hogy egyrészt a lakosság érdekeire való tekintettel biztosítják a lakók nyugodt pihenéshez való jogát, vagy másrészt a vállalkozás korlátlan szabadságát helyezik előtérbe. Akkor úgy döntöttek, hogy a vállalkozás szabadságára tekintettel a megnyitandó üzletek nyitva- és zárvatartási idejét a hatóság a működési engedély k iadásakor nem szabályozhatja. Az azóta eltelt hét esztendő elegendő idő ahhoz, hogy a gyakorlat tapasztalatait megvizsgáljuk. Ki merem jelenteni, hogy a korlátlan vállalkozói szabadság lehetősége sok esetben korlátozza az üzletek környékén lakók nyugodt pi henéshez való jogát. A panaszok zömét a vendéglátó és élelmiszer jellegű vegyes üzletek késő esti, éjszakai nyitva tartással együtt járó zajpanaszai teszik ki. A települések gazdái, illetve a jegyzők a zajterhelési határérték ismételt túllépése vagy veszél yes mértékű zaj esetén korlátozhatják az üzlet nyitva tartását. Ilyenkor zajszintmérést kell végeztetni legalább két alkalommal. A mérések elvégzése időigényes. Több hónap, míg a szakvélemény nyomán a jegyző döntést hozhat. A sérelmet szenvedett lakók nem kívánnak ennyit várni, panaszuk orvoslását az engedélyező hatóságtól várják. Hathatós jogosítványok, eszközök nélkül meg lehete felelni az állampolgárok igényeinek? Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentésében leszögezi, hogy az önkormányzatna k fokozott kötelessége a lakók zavartalan nyugalmának biztosítása legalább 22 és 6 óra között - helyes felismerés. A döntéseket helyi szinten kellene meghozni, ahol a legtöbb az információ, és megvan a helyismeret. Célszerű lenne, illetve kezdeményezem, ho gy a jegyző már a problémát megelőzendő nagyobb szabadsággal dönthessen. Így ritkábban fordulna elő, hogy egy ember vagy egy szűk kör jogainak biztosítása miatt több száz ember kénytelen elszenvedni hasonlóan fontos jogainak semmibevételét. Ezért kérdezem tisztelt államtitkár úrtól, hogy lehetneke jobb gazdák a jegyzők. Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt megadnám a szót Gaál Gyulának, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériu m politikai államtitkárának, engedjék meg, hogy átadjam az elnöklést Mandur László alelnök úrnak, és kívánjak önöknek további eredményes napot. Öné a szó, államtitkár úr. Viszontlátásra! (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el .) GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Elnök Úr! Képviselő Úr! Hölgyeim és Uraim! A képviselő úr által jelzett probléma rendezését fontos kérdésnek tartom, ugyanakkor álláspontom szerint az ön által felvet ett probléma már nem annyira jogalkotási, mint inkább jogalkalmazási, illetve ellenőrzési feladat. Tulajdonképpen örömmel is vehetnénk, ha külföldön vagy máshol kritikusaink azt vetnék a szemünkre, hogy a korlátlan vállalkozói szabadság országa vagyunk, de a valóságban nem ez a helyzet. A szabályozás tekintetében meg kell említeni, hogy az üzletek nyitvatartási idejének megállapítása a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény alapján a kereskedő feladata, amely összhangban van a vállalkozás szabadságán ak biztosítását igénylő uniós elvárásokkal. A nyitvatartási idő meghatározásánál ugyanakkor a kereskedőnek többek között figyelemmel kell lennie a lakosság vásárlási szokásaira, életkörülményeire. Így a nyitva tartás megállapításánál a vállalkozás szabadsá gát és a lakosság egészséges élethez való alkotmányos jogát is össze kell hangolni, amelynek érvényesülését szolgálják az elmúlt időszakban végrehajtott jogi szabályozások. Ennek megfelelően az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatás ának feltételeiről szóló 4/1997. számú kormányrendelet ez irányú szigorítására tekintettel a jegyző nemcsak akkor korlátozhatja az üzlet nyitva tartását, ha azt a viszonylag bonyolultan kivitelezhető zajmérési eredmények támasztják alá, hanem akkor is, ha a zajt veszélyes mértékűnek, vagyis a
