Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter:
4343 Az összetartozást más módon kell kifejeznünk, tisztelt képviselőtársaim; más módon, hiszen mi magunk, liberálisok és szaba d demokraták is az összetartozás határozott megjelenítése mellett vagyunk. Tettük ezt annak idején, amikor ellenzékben még Kis János, Kőszeg Ferenc, Demszky Gábor és mások az akkor szerkesztett szamizdatban álltak ki a kisebbségek jogaiért, vagy '89ben Ra jk László és mások a romániai forradalom idején vitték a segítséget a határon túlra. De tettük ezt akkor is, amikor az ukrán, szlovák és román alapszerződés támogatásával - amely alapszerződési politikát a ma már emlegetett Antall József indította el - elé rtük azt, hogy a kisebbségek joga ne egyegy ország belügye legyen, hanem a nemzetközi jog által védett terület, és helyesnek tartjuk azt, hogy a mostani kormány elérte azt, hogy az alkotmányszerződésbe is bekerüljön e kérdés. Helyesnek tartjuk azt is, hog y támogatjuk a határon túli magyarság oktatási intézményeinek szaporítását, azt, hogy televíziót hozzanak létre, a munkahelyteremtést, vagy a diplomácia eszközeivel lépjünk fel akkor, amikor a vajdasági magyarverésekről hírt kapunk, és fontosnak tartjuk az elkövetkezendőkben, hogy Magyarország egy nyitott vízumpolitikával elsősorban a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak segítsen a korlátlan beutazás lehetőségének a megteremtésével. Helyesnek tartjuk azt is, ha a magyarországi letelepedést megkönnyítjük a zok számára, akik ide akarnak jönni Magyarországra, és itt akarnak letelepedni nálunk, adófizető polgárokká akarnak válni, és helyesnek tartjuk azt is, hogy a magyar diplomácia támogatja azt, hogy a szomszédos országok minél hamarabb csatlakozzanak az Euró pai Unióhoz. És itt, tisztelt képviselőtársaim, meg kell állnunk egy pillanatra, hiszen megdöbbenve hallottuk az elmúlt napokban azt, hogy a Fidesz azt követelte a kormánytól, hogy kösse feltételekhez Románia európai uniós csatlakozását. (Közbeszólás a Fid esz soraiból: Így van!) Föl kell tennünk a kérdést, hogy vajon tényleg azt akarjae a Fidesz, hogy az erdélyi magyarok később váljanak európai uniós polgárokká, később, mint a szlovákiai és a magyarországi magyarok. (Moraj és közbeszólások a Fidesz soraibó l: Nem! - Az elnök megkocogtatja a csengőt. - Taps a kormánypárti padsorokban.) Föl kell tennünk azt a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, hogy akarjuke, hogy a romániai közvéleményben létező magyarellenesség újabb megerősödését lássuk Erdélyben. A Fidesz vezetői azt szokták mondani, hogy azt kell a magyar politikában legitimnek tekinteni, amit a határon túli magyar vezetők mondanak. Nos, mit mondanak az RMDSZ vezetői, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt ellenzéki képviselőtársaim? (Moraj az ellenzék sor aiban.) Azt mondják, hogy támogassuk Románia minél hamarabb történő európai uniós csatlakozását. Ez az ő álláspontjuk, ez az ő kérésük az irányunkba. És, tisztelt képviselőtársaim, ha a céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy oda kell figyeln ünk a környezetvédelmi beruházások megfelelő garanciáinak megteremtésére, ezzel egyetértünk, oda kell figyelni. Oda kell figyelni a kisebbségi jogok megteremtésére is, és oda is fogunk figyelni a 20072008as (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az i dő leteltét.) csatlakozási tárgyalásokig. De azt gondolom, hogy a Fidesznek vissza kell térnie Románia európai uniós csatlakozásának megteremtésére az erdélyi magyarság érdekében. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Ka talin) : Köszönöm szépen. A kormány részéről megadom a szót Kiss Péter miniszter úrnak, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek. Miniszter úr, öné a szó. KISS PÉTER , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter : Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Valóban, én is úgy látom, abban van az igazi különbség a népszavazás üzenetét értők és nem értők között, hogy hogyan értelmezik a nemzeti érdek és az európai csatlakozás egymáshoz való kérdését: úgy értelmezik, hogy e urópai csatlakozás által megvalósuló magyar nemzeti érdek, vagy pedig azt mondják, hogy Európai Unió vagy nemzeti érdekek érvényesülése. Ez nem egy új keletű közelítés, sajnos nem új keletű közelítés, hiszen az
