Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
4337 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentk ezett Csáky András frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, “In memoriam Antall József” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnö k asszony. Tisztelt Ház! Valaki nagyon hiányzik a magyar politikai közéletből, hiányzik innen, az Országgyűlésből is. Hiányzik, pedig akár itt is lehetne, hiszen még csak a hetvenes éveinek elejét élné. Remélem, hogy ezt a hiányt nem csak a Magyar Demokrat a Fórum érzékeli, és nem csak az MDF nevében szólhatok róla. Az államférfi nem attól államférfi, nem az minősíti, hogy melyik politikai oldalhoz tartozik, hanem az, hogy milyen szellemi és erkölcsi magaslaton tudja képviselni és eredményre juttatni országa , nemzete érdekeit. Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát. Éppen ezért a politikai gyakorlatban pontosan tudta, hogy 15 millió magyarért csak úgy tud felelni, ha a 10 milliós anyaország kiemelkedik a megelőző rendszer sz akadékából, és kiemelkedik azok közül az országok közül, amelyek a szovjet birodalom árnyékában ugyanazt a sorsot szenvedték, mint Magyarország. Eljön majd az idő, amikor az elemző és véleményformáló értelmiségiek nem az éppen aktuális hatalmi reményekhez és vágyakhoz igazodnak, hanem a történelmi igazsághoz. Eljön az idő, amikor vezető értelmiségiek nem úgy nyilatkoznak és értékelnek a magyar milliók előtt, mintha Antall József Anglia vagy bármely szabad ország miniszterelnöke lett volna 1990ben, hanem úg y, ahogy ez valóban megtörtént. A KGST, a varsói szerződés felbontásában Antall Józsefnek megkerülhetetlen érdemei voltak. Az európai és transzatlanti politika akkori vezetői megkülönböztető bizalommal fogadták azt a magyart, aki egy nyelven beszél t velük. Alighanem jólesett nekik, hogy a diktatúra alól felszabaduló világban valaki úgy nevezi magát kereszténynek és konzervatívnak, hogy tökéletesen ismeri Winston Churchill, Robert Schuman és Konrad Adenauer vagy mások munkásságát. B izalmat hozott, hogy a személyes múltja nem azért egyezik meg a szabad világ elvárásaival, mert zsenge ifjúsága megakadályozta, hogy bűnök részese legyen, hanem azért, mert az üldözött világban az édesapja és környezete bizonyította az igazak emberségét. T isztelt Országgyűlés! Antall József volt az a magyar államférfi, aki a nemzetközi helyzetből adódó politikai realitások figyelembevételével alakította politikáját, mindenkor elsődlegesnek tartva a magyar érdekeket. Sütő András szavával élve: senki, aki utá na jön, senki, aki nyomába lép, ezután meg nem kerülheti őt. Magyarországot nem lehet elképzelni Antall József nélkül, mint ahogy Antall Józsefet sem Magyarország nélkül. Antall Józsefet ma már itthon is csak azok nem említik a nagy államférfiak között, ak ik álmaik kergetésében arra kényszerültek, hogy a nemzeti szóértés helyett a radikalizmus zsákutcájába tévedjenek. Antall miniszterelnök úr a parlamentáris demokrácia híve volt, az utca helyett a parlamentre szavazott, mert itt látott biztosítékot rá, hogy tömeggyűlési szavak fedezékében ne találkozhasson egymással a szélsőbal és a szélsőjobb. A Magyar Demokrata Fórum elnökeként ő teremtett egy jó szándékú népfrontos mozgalomból konzervatívkeresztény parlamenti pártot, amely párt a liberalizmust az Eötvös József által jelzett nemzeti hagyománnyal próbálta összeolvasztani. Nehéz lenne azt mondani, hogy nálánál jobban ez bárkinek is sikerült. Most, amikor már nem csak az ország kettéosztása vált céllá és eszközzé, akkor, amikor az öncélú, haszonelvű politika fordít magyart magyarral szembe, érdemes lenne visszaszelídülni azokhoz a mondatokhoz, amelyeket a rendszerváltoztatást romboló taxisblokád keserűségében fogalmazott meg. Azt mondta: “Én szolgálok, addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom, és a magyar nemzet igényli.” Hiszem azt, hogy ennek a