Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 7 (194. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
4324 folytat tevékenységet, annak miért nem kell megfizetni a bányajáradék 100 százalékát? Ez úgy működik egyébként máshol , hogy ha valaki valamilyen járadékfizetésre kötelezett, azt engedély nélkül végzi, akkor megfizeti a büntetést, meg megfizeti a járadékot. Tessék mondani, ezt a bányánál miért vesszük ki?! Az eredeti törvényben benne volt, tehát ez nem egy kitaláció, nem egy képviselői fantazmagória, hogy most akkor ezután legyen így, hanem ez így volt. Ezzel mi a probléma, tessék mondani?! Miért védjük azokat, akik illegálisan nyitnak egy homokbányát, kavicsbányát vagy tőzeget termelnek ki? Tessék mondani, miért?! Tehát t isztelettel kérem önöket, hogy ezt nyugodtan bennhagyhatják a törvényben, ezt az Alkotmánybíróság se kifogásolta, meg azt hiszem, hogy akik itt bent ülünk, egyikünk se kifogásolja, mert ez a törvény ettől így még akár jó is lehetne. Köszönöm szépen a figye lmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megadom a szót Gaál Gyula államtitkár úrnak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai á llamtitkárnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönöm szépen ezt a valóban konstruktív párbeszédet vagy párbeszéd j egyeit felvonultató részletes vitát. Már az általános vita alkalmával is meg kellett állapítanom, hogy valóban, a képviselőket a törvény alapvető koncepciójának a támogatása mellett a jobbító szándékú módosítások vezérlik. Ezekből van, amit valóban ilyenké nt értelmezni is tudunk, és támogatni is tudunk a kormány nevében, van viszont néhány olyan, szándékát tekintve javító célú módosító indítvány, ami megítélésem szerint félreértésen alapul, és ezért nem lenne szerencsés ennek a támogatása. Hadd szóljak elős zör arról, amit támogatásra indokoltnak tartunk, és az elfogadását is javasoljuk. Ezek a tájrendezési célelőirányzat szabályozásával kapcsolatos módosító indítványok. Megítélésem szerint alapvetően fontos az, hogy a törvényben előírt bányajáradék, illetve annak megfelelő hányada tényleg a tájrendezési célokat szolgálja, hogy az alól ne lehessen semmiféle más, sürgős, fontos cél miatt kibújni és a forrásokat más területre irányítani. (18.10) Fontosnak tartom, hogy a kapcsolódó módosító indítványokkal ennek e gy olyan teljesebb körű szabályozási koncepciója alakult ki, amely már a jogszabályba illeszthető és végre is hajtható. Egyúttal itt kell kitérnem Pap János képviselő úrnak arra az aggályára, amit most is elmondott ezzel kapcsolatban, és már az általános v itában is említette, nevezetesen, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium, illetve a miniszter szerepe megszűnik a bányatörvényben. Egyrészt szeretném megnyugtatni a képviselő urat, arra az aggályára, hogy a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős mini szterrel egyetértésben kell rendeletet alkotni az ásványivagyongazdálkodás részletes követelményeit tekintve: ez valóban elmaradt formálisan, miközben egy új paragrafus illeszti be a kormány rendeletalkotási jogát és kötelezettségét ebben a kérdésben. Teh át egyszerűen csak arról van szó, hogy törvényszerkesztési megfontolásokból nem ebben a paragrafusban kerül ez szabályozásra, hanem a mostani törvényjavaslat 23. §ával beillesztendő 50/A. § (1) bekezdésébe kerülne a rendeletalkotási jogosultság, és éppen a képviselő úr által is hangsúlyozott fontosságára tekintettel már nem miniszteri rendeletben, hanem kormányrendeletben történne ez a szabályozás. Ami ugyancsak a Környezetvédelmi Minisztérium felelősségét, illetve hatáskörét érintő aggályait illeti: a kör nyezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény teljeskörűen és igen szigorú szabályrendszerben határozza meg a környezethasználat feltételeit és a hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályokat, és a törvény 66. §a a környezethaszná lat a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenység, így a bányászati tevékenység esetén a tevékenységre kiadott környezetvédelmi engedélyt, illetve a törvényben és a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén a környezetvéde lmi engedélyezési eljárást követően, a környezetvédelmi