Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 7 (194. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz):
4258 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Hadházy Sándor képviselő úrnak, Fidesz, a normál felszólalások keretében. HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nagy érdeklődéssel hallgattam az előző vitát. Úgy tudom, hogy rendes hozzászólásra MSZPs képvise lő nincs bejelentkezve, és azt látjuk, hogy az ellenzéki oldal felszólalásait próbálják meg kontrázni, próbálják meg szétszedni, a tévénézőket és a rádióhallgatókat pedig elbizonytalanítani ezekben a kérdésekben. Természetesen ez is lehet egyfajta taktika, ez is lehet egyfajta stílus, de azt gondolom, ez inkább a jelenlegi kormányzó pártokra jellemző. Nagyon érdekes volt azt is látni, hogy amikor Lasztovicza Jenő képviselőtársam szólalt fel, akkor Gőgös és TataiTóth képviselő urak kivörösödött fejjel kiabá ltak közbe, utána pedig ők beszéltek normális és higgadt stílusról. Ezt a képmutatást azért elég nehéz higgadtan tűrni, de hát azért vagyunk képviselők, hogy mi ezt higgadtan eltűrjük. Ezek után szeretnék rátérni a mondandómra. Tisztelt Képviselőtársaim! E mlékszünk arra, hogy a hetvenesnyolcvanas években a budapesti lakosság örömmel, jó érzéssel jött ki pihenni a Dunakanyarba hétvégére, szombaton és vasárnap, de talán még a péntek délutánokat is elellopták, és nagyon kellemes órákat, napokat töltöttek ott . De a kilencvenes évektől kezdődően meg azt látjuk, hogy már nemcsak hétvégére jönnek, hanem százezrével jönnek egész hétre. Háromszázezer fővel csökkent Budapest világváros lélekszáma. Háromszázezer fővel! Ők valahol a főváros környékén keresik megélheté süket, életterüket. Így okkaljoggal keresik a Dunakanyarban is, Budakalászon, Pomázon, Szentendrén, Leányfalun, Csobánkán és más nagyon hangulatos, kedves kis településeken. Azonban ez némi problémát is felvet az ott élő emberek, de főként az önkormányzat ok számára, mégpedig azt, hogy ez a lakosságszámbővülés látható módon azt eredményezi, hogy az intézmények, főként az oktatási intézmények szűkösek lesznek. Így van ez egyébként Budakalászon a Kalász Suli esetében, így van ez Szentendrén a Petzelt József Szakiskola esetében, így van a leányfalusi Móricz Zsigmond Általános Iskola esetében, és így van ez Tahitótfaluban a Pollack Általános Iskola esetében is. Mit tehetnek az önkormányzatok? Próbálkoznak forrásokat gyűjteni, hogy a sz ükséges bővítéseket és fejlesztéseket meg tudják finanszírozni. Pályázgatnak is. Van egy címzett és céltámogatási pályázati lehetőség, ahova minden évben nagy reményekkel benyújtják a pályázataikat, majd azt tapasztalják, hogy a pályázataik sajnos nem nyer nek. Ugyanakkor azt is tudva tudják, hogy minden költségvetési vita során néhány iskolafejlesztés és egyéb, tulajdonképpen a címzett és céltámogatási körbe tartozó fejlesztés szépen lassan becsúszik a költségvetésbe, és külön soron szerepel nevesítve, s íg y ez a szándék a forrásokat is megkaphatja. Tisztelt Képviselőtársaim! Én ezt az utat szeretném választani, miután az első utat már több éven keresztül hiába járják ezek az önkormányzatok, ezek az iskolai fejlesztések. Éppen ezért szeretném tisztelettel az önök figyelmébe ajánlani azokat a módosító indítványokat, amelyeket ezzel kapcsolatban nyújtottam be, fogalmaztam meg a Petzelt József Szakképző Iskola 740 millió forintos fejlesztését vagy a budakalászi Kalász Suli Általános Iskola 396 millió forintos bő vítését illetően. A tahitótfalusi Pollack Mihály Körzeti Általános és Zeneiskola esetében 170 millió forintos fejlesztést szeretnék kérni önöktől, illetve a leányfalusi Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napközi Otthon 470 milliójához szeretném tisztelett el a támogatásukat megnyerni. Külön szeretném megszólítani - bár jelen pillanatban nincsenek a teremben - Szabó Imre és Bársony András képviselő urakat, akik szentendreiek, s akik talán könnyebb szívvel tudják ezeket a módosító indítványokat megtámogatni. S ha már ők személy szerint az igen gombot meg tudják nyomni, akkor gyűjtsenek még néhány szocialista képviselőt is ehhez, és akkor ez át fog csúszni. A másik nagyon fontos kérdésre már többször rámutattam a tisztelt Házban, nevezetesen a dunai árvédelmi r endszer hiányosságaira. Jól tudjuk, hogy 2002 augusztusában nagyon nehéz időket éltek meg a Duna menti települések, a Dunakanyarban is számos település került kritikus helyzetbe. Ezek közül is a legproblémásabb település Szentendre városa, ahol igen jelent ős értékek kerültek