Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája és lezárása - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
415 A vita második szakaszát képezik az ajánlás 1017., valamint 3041. pontjai, amelyek az egyes vadászati módokra és előírásokra, továbbá a tiltott vadászati módokhoz kapcsolódó bírságokra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A vita harmadik szakaszát az aj ánlás 1829. pontjai alkotják és a 42. pont. Ezek a vadgazdálkodási tervekkel kapcsolatos előírásokat módosítják. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemel éssel szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy jelezzék, melyik ajánlási ponthoz kívánnak hozzászólni. Mindezek után megnyitom a részletes vitát az ajánlás 19. pontjaira. Megadom a szót Pap János képviselő úrnak, Fidesz, ötperces időkeretben. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 2., 3., 4., 5. és 7., illetve 9. pontjában lévő módosító indítván yaimhoz szeretnék néhány szót szólni. A 2. pont tulajdonképpen egy kis nyelvhelyességi módosítás lett volna; nem az “ideértve”, hanem a “beleértve” a medret is, illetve a “minden tulajdonos” helyett az “összes tulajdonos” megnevezése. Egyik bizottság sem t ámogatta, és az előterjesztő képviselője sem értett vele egyet. Tulajdonképpen lényegesen nem módosít a törvényjavaslaton, picit talán szebbé vagy pontosabbá tette volna, de nem volt rá nyitott és fogékony a tárca. A 3. pontban - azt gondolom, ha mindannyiszor megnevezzük, hogy a földtulajdonosok vadászati közössége, aztán még egyszer vadászati jog, akkor talán, amikor azt mondjuk, hogy a képviselőnek elszámolási kötelezettsége van, akkor lehet, hogy illő és célszerű volna megjelölni, hogy a “vadászati” képviselőnek, mert bármilyen képviselő lehet. Mégiscsak vadászati kérdésekről van szó, ezért szerettem volna ezt a kis szót beszúrni oda, hogy “vadászati” képviselő. Nem fogadták el, és nem támogatták. Megint csak azt gondolom, hogy az a fajta módosítás, amit a tárca elénk terjesztett az alkotmánybírósági határozatra hivatkozva, tudjuk, hogy ezen lényegesen túlterjeszkedett, és egészen más jellegű módosítást is behozott, ami nem biztos, hogy szerencsés és támogatandó, s őt egyáltalán nem támogatandó. Lényegileg nem nyúl hozzá ez a fajta módosítás, tehát igazából a lényegen nem fog változtatni. A 4. pontban szintén egy pontosítás lett volna, ami, azt gondolom, így ahogy elolvassuk egyben, hogy “kivételével a földtulajdonos ok vadászati hatóságnál”, ez a ponttal és az “a” névelővel, azt hiszem, sokkal pontosabb lett volna, de önök erre sem voltak fogékonyak. Az 5. pontban viszont egy lényeges kérdés van, azt gondolom, mert a vadászati joggal rendelkezők, illetve a földtulajdo nosok vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a földtulajdonosok gyűlését. Azt hiszem, hogy az eredeti javaslat sokkal jobb, és a földtulajdonosoknak jogosítványt hagy. Ez itt, hogy a képviselő is összehívhatja, nem hiszem, h ogy ez teljesen demokratikus és teljesen megfelelne a szabályozásnak. Tehát ezért próbáltam ezt a módosítást betenni, hogy ez a pont a törvényjavaslatból maradjon el, és az eredeti szerepeljen, mert azt gondolom, hogy az sokkal jobb és sokkal pontosabb. Ez az az első és lényeges módosítás, amire egyébként az alkotmánybírósági határozat nem tér ki, és nem írja elő kimondottan, tehát ez egy úgynevezett önkényes cselekedet, ha úgy tetszik, illetve valamilyen lobbiérdeket ezáltal szeretnének érvényesíteni, azt gondolom. A 7. pontban szereplő módosító indítványomat visszavonom, tisztelettel jelzem, mert itt két dolgot szerettem volna beírni. Én azt mondom, hogy a haszonbérlő nem szűnik meg. A haszonbérlő vagy eláll a szerződéstől, vagy megszünteti a szerződést. H aszonbérlő nagyon sok esetben élő
