Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján az M6-os autópálya érdi tető – Dunaújváros M6-M8 csomópont közötti szakasz koncessziós szerződésének megkötéséhez című országgyűlési ha... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP):
410 nagyberuházásnál természetes, mindenütt így van. Így a kiválasztott legolcsóbb ajánlatnak is voltak bizonyos kockázati tényezői, ezek a kockázati tényezők azonban időközben mind tisztázva lettek, és nyugodtan állíthatjuk, hogy nemcsak a le golcsóbb, hanem összhatását tekintve a legkedvezőbb ajánlat került kiválasztásra. És mégis, ennek ellenére, a szabályszerű közbeszerzési pályáztatás, a legkedvezőbb változat kiválasztása, a döntőbizottság nagy többséggel meghozott döntése ellenére voltak h angok, amelyek kétkedtek az eredmény valódiságában, amelyek túlhangsúlyozták - és teljesen megalapozatlanul - a győztes ajánlatban rejlő kockázatokat, amelyek kétségbe vonták egyáltalán a magántőke bevonásának szükségességét, vagy kétségbe vonták, hogy a m agyar útépítés, autópályaépítés piacán eddig még ismeretlen szereplő megjelenése - a győztesre gondolok - mennyiben lehet indokolt. Ezek mind olyan kétségek, amelyek könnyen megválaszolhatók, hiszen ami a kockázatokat illeti, tudjuk, azóta számtalanszor e lhangzott, hogy mind a három, többször hangoztatott kockázat, az engedélyek beszerzésének dolga, az autópályaszakasz felújításának kérdése és a határidők, mind megnyugtatóan rögzítettek és biztonságosan elkönyvelhetők. Ami a magántőke bevonása iránti kéts égeket illeti: tisztelt képviselőtársaim, az előbb említettem, hogy mintegy 1300 milliárd forintnyi tőke kerül ebből a célból, autópályaépítés céljából beruházásra az elkövetkezendő négy évben. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy az államnak, a költségve tésnek van annyi pénze, hogy ezt egyedül állja. Szükség van a magántőke masszív jelenlétére, és szükség van bizonyos európai uniós pénzek elnyerésére is. Ha pedig egyetértünk azzal, hogy autópályának épülnie kell, ha egyetértünk azzal, hogy ezt pusztán áll ami pénzből, költségvetési pénzből nem tudjuk finanszírozni, akkor az eredmény egyenesen következik, hogy autópályaépítéshez szükség van magánpénzre, szükség van jelentős magánbefektetésekre, és ennek egyik lehetséges formája az, ahogy most az M6os épüln i fog, ez az úgynevezett PPPkonstrukció, ami nyilvánvalóan a koncesszió egyik lehetséges válfaja. Ha már itt vagyunk, nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy azért, mert az M5ös, melynek koncessziós alapszerződése 1994. május 2án került megkötésre, nem mondható egy nagyon jól sikerült, szerencsés szerződésnek - ezt senki nem állítja , de azért, mert az bizonyos, akár jelentősnek mondható hiányosságoktól is szenvedett, nem a koncesszió intézménye hibáztatható, a fürdővízzel nem kell a gyereket kiönte ni. Úgy gondolom, hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján, amit az előttünk lévő előterjesztés tartalmaz, megadhatjuk a bizalmat, hogy ez összhatását tekintve nemcsak a legkedvezőbb ajánlat, hanem az alkalmazott intézmény is a gazdasá gi lehetőségeinkhez képest a lehető legjobb. (20.00) Ezért, tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, hogy bátor szívvel, jó lelkiismerettel támogathatjuk az M6os ÉrdDunaújváros közötti szakaszának megépítéséről szóló országgyűlési határozattervezetet. Kö szönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ecsődi László képviselő úrnak, MSZP. ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy kicsit más oldalról szeretném megközelíten i az M6os építését, ha tetszik, kicsit talán szubjektíven és a társadalmi igények szempontjából. Azért tartom fontosnak elmondani a tapasztalatom és élményem, mert ez jó példa arra, ha a képviselők bizonyos célokért dolgoznak, és azt megfelelő társadalmi erő hitelesíti, akkor van eredménye, és megéri keményen dolgozni bizonyos célokért. S talán arra is példát ad ez, ha a képviselők nem elsősorban egymás lejáratásával vagy más ügyekkel foglalkoznak, hanem azzal, amiért megválasztották őket a választópolgáro k - hogy a társadalmi érdekek és a szükségletek
