Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 6 (193. szám) - Borkó Károly (Fidesz) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - “Lendületben a lejtőn, avagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyre kevesebben, egyre kevesebb pénzért egyre többet dolgoznak. Ez lenne a jóléti rendszerváltás?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
4077 Persze az sem lehet felhőtlenül boldog, akinek van munkája. A KSHadatok ala pján a 2004. év első felében a reálbérek az északalföldi régióban mintegy 0,5 százalékkal csökkentek. Az infláció falja fel a szerény jövedelmeket, amikor sok családnak a mindennapi betevő is gondot jelent. Ez tehát a jóléti rendszerváltás, szocialista mó dra? Lendületben az ország; lendületben a lejtőn. A népi bölcselet már meg is alkotta a maga történetét erre a helyzetre a pesszimista fideszesről, illetve az optimista, Gyurcsányban és önmagában biztos MSZPs aktivistáról, emígyen: Ennél már rosszabb nem lehet - kesereg a fideszes. Dehogynem! Mi az, hogy! Nagyon is! - feleli az optimista MSZPs. (Szórványos derültség.) Miniszter Úr! Mikor indul a jóléti rendszerváltás? Mikor lesz ebből, ahogy ígérték, négyszázezer új munkahely? Várom válaszát. (Taps az ell enzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Az interpellációra Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter úr válaszol. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tis ztelt Képviselő Úr! Kérdésében egyetlen megye munkaerőpiaci helyzetének változásából von le országos következtetést. Sajnos a regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adminisztratív adatokat összekeveri a Központi Statisztikai Hivatal mintavételen alapuló b ecslésével. Olyan munkavállalói rétegek elhelyezkedési gondját kéri számon, amelyek sajnos még a nálunk sokkal fejlettebb, régi európai uniós tagállamokban is komoly társadalmi problémának számítanak, és az önök kormánya sem oldotta meg 1998 és 2002 között . Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőkre, a pályakezdő fiatalokra vagy az idősebb korosztályhoz tartozó munkavállalókra gondolok. Elöljáróban még egy dolgot érdemes leszögezni: piacgazdaságban sehol a világon nem a munkaügyi miniszter teremti a mu nkahelyeket; a munkahelyeket a vállalatok és a vállalkozások teremtik. Ennek elősegítése, feltételeinek biztosítása ugyanakkor természetesen összehangolt kormányzati tevékenységet igényel. (15.20) A hazai foglalkoztatás szintje a lassú emelkedés ellenére e urópai összehasonlításban még mindig alacsonynak számít, ezért a kormány az eddigi foglalkoztatást segítő támogatások és aktív munkaerőpiaci eszközök mellett a keresleti oldal ösztönzését is a foglalkoztatáspolitika kiemelt céljai közé emelte. Mint ismeretes, 2005től 50 százalékos társadalombiztosítási járulékcsökkenéshez jutnak azok a munkáltatók, akik pályakezdőket, gyermekgondozási támogatásról visszatérőket és 50 éven felüli tartós munkanélkülieket foglalkoztatnak. Ezenkívül valamennyi, Mag yarországon működő cég egymillió forinttal csökkentheti társasági adójának alapját minden olyan munkavállaló után, akivel a dolgozók létszámát növeli, s legalább két évig foglalkoztatja. A foglalkoztatottság növelésére irányuló törekvéseinket támasztja alá az a tény is, hogy a Munkaerőpiaci Alap e célra szolgáló részéből az utóbbi két évben a 8,4 milliárd forint decentralizált kereten kívül, amely az országos keret 11 százalékát jelentette, további 1,51 milliárd forint, a keretösszeg 20 százalékát kitevő k özponti munkahelyteremtő támogatást biztosítottunk csak SzabolcsSzatmárBereg megye működő vállalkozásainak. Célzott munkaerőpiaci programokat finanszíroztunk a megyében a hátrányos helyzetűek elhelyezkedésének elősegítésére, a diplomás pályakezdők helyb en tartására, likviditási zavarokkal küzdő vállalkozásoknál lévő munkahelyek megőrzésére. Számos oka van annak, hogy a befektetők az ország keleti régióit egyelőre kevésbé preferálják, így a munkahelyteremtés intenzitása ezeken a területeken mérsékelt ütem ű maradt. Megjegyzem, hogy részben az Unióhoz való csatlakozás eredményeként ma Magyarországon több külföldi munkavállaló van jelen, mint korábban, és a határ menti ingázás is növekedést mutat. Ráadásul egyes
