Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DEÁK ANDRÁS (Fidesz):
4003 arról, vagy egyéb más aktussal tesz elege t ennek a feladatának. Ezért Répássy képviselő úrnak az a megjegyzése, hogy alkotmányellenes volna ez a mondat, énszerintem nem helytálló. A második kérdés: mit kell tennünk a népszavazás eredményét követően? Természetesen, ha a népszavazás eredménye igen, akkor nincs más mód, mint a népszavazásban feltett kérdésnek megfelelően kell módosítani az állampolgárságról szóló törvényt, és nincs lehetőség semmiféle kétharmados törvényhozási aktusra abban az értelemben, hogy majd lehet különbséget tenni, és lehet a z intézményen változtatni. Ha a népszavazás igen, akkor a megalkotandó törvény azt kell hogy tartalmazza, ami a kérdésben szerepelt, különben diszkrimináció lép fel a népszavazási állampolgárság és a törvényi szabályozásban szereplő állampolgárság között. Így nem lehet jogokat mérlegelni, és különböző jogokat megadni. A harmadik dolog: mit jelent a nemzetpolgárság kategóriája? Jelente ez jogi kategóriát? A nemzetpolgárság jogi kategóriaként nem jelent mást, mint azt, hogy jogi szabályozás tárgyává kívánják tenni ezt az intézményt, és ha a jogi szabályozás erre vonatkozóan a nemzethez tartozó, külföldön élő magyarok számára ad jogokat és kötelezettséget, akkor jogi szabályozásként jogintézménnyé válik. Ugyanez a helyzet jelenleg, a nemzetpolgár kifejezés hel yett a státustörvényben foglaltak is azt tartalmazzák, hogy nemzethez tartozó, határon kívül élő magyar tulajdonképpen a státustörvény szerint kap jogosítványokat. Nyilván a státustörvényben foglaltakon érdemes gondolkodni, hiszen jelenleg Ausztriára nem t erjed ki ennek a törvénynek a hatálya. Éppen ezért a módosítást ebben az értelemben a nemzetpolgárság intézményének megalkotása során korrigálni szükséges. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Deák András képviselő úrnak, Fidesz. DEÁK ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Hogy a napirendhez is hozzászóljak, rögtön az elején kezdem. Mi a kifogásunk ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban? Az eddigi 11 milliárd helyett most 12ről beszélünk, ez lényegében ugyanaz az összeg. Ez az első kifogás. A második: nem koherens, úgy gondoljuk, hogy nem definiálja a viszonyát a többi alaphoz. A harmadik kifogás: nem differenciál az országok között. Lényegében nég y differenciálási szint kellene hogy legyen: az egyik a nyugati magyarság; a másik az európai uniós tagsággal bíró szlovákiai magyarság; azok, akik előbbutóbb belépnek az Európai Unióba; s akik kimaradnak az Európai Unióból, legalábbis középtávon. A negye dik kifogásunk: túl általánosan fogalmazza meg a döntési testületek összetételét. Jól látható, hogy a mindenkori kormányzatnak, illetve a miniszterelnöknek olyan lehetőséget biztosít, ami óhatatlanul politikai színezetet és aszimmetrikus viszonyokat eredmé nyez a döntéshozó testületekben. (20.30) Az ötödik kifogás, hogy azok a célok, amelyeket meghatároz ez a törvény, túlságosan általánosak, és ezért a mindenkori kormányzat számára - mert higgyék el, képviselőtársaim, az MSZPSZDSZkoalíció azért nincsen örö kre bebetonozva a hatalomba - túlhatalmat fog biztosítani. A hatodik kifogás, hogy ha ezt az összeget, ezt a plusz 1 milliárd forintot szétosztjuk a hét ország felé, amelyről gondolkodnunk kell, akkor olyan kis összeg jön ki pluszként, amely lényegében egy falusi templom tatarozásához sem elég. A hetedik kifogás, hogy nem hoz minőségi megújulást. Ez ugyanaz, mint a régi. Átcsoportosítunk egyik költségvetési zsebből a másikba, de nem hoz semmilyen változást. És tegyük hozzá, azt mindenki tudja: az egészen vé gigvonul a kapkodás.
