Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3997 természetű kérdésre egy pusztán anyagi természetű választ akar adni, de az anyagi természetű válasz is rendkívül szegényes. A kérdés az, hogy adekvát válasze ez arra, ami a népsz avazási kérdésben fel van téve számunkra. Természetesen nem. Mi történhet, vagy mit kell tennünk 6án akkor, ha nemmel zárul a népszavazás eredménye, és lássuk be, hogy ennek megvan a maga esélye, nem is kicsiny esélye. Ehhez két dolog bizonyosan hozzájáru l. Az egyik az, hogy negyven esztendőn keresztül olyan történelemtanítás folyt ebben az országban, hogy a ma szavazóképes polgárok zöme nem pontosan tudja, hogy miről szavaz. Nincsenek történelmi ismeretei, és nem ő tehet róla. Nem ő tehet róla, hanem az a z oktatási rendszer… (Dr. Eörsi Mátyás: Meg a Gyurcsány! - Derültség.) Nem a Gyurcsány, hanem az az oktatási rendszer, amely minket ettől elzárt. Csak emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy a nyolcvanas években Für Lajost azért rúgták ki az egyetemről, m ert egy olyan tanulmányt, egy felmérést követően egy olyan cikket jelentetett meg a Tiszatájban, amely azt mérte a magyar ifjúság körében, hogy tudjáke, hogy milyen nyelven beszélnek a székelyek. Lesújtó volt az eredmény, és most az a generáció is szavazn i fog, aki akkor még ezt nem tudta, és az elmúlt 14 esztendőben nem tudtunk minden hiányt e téren pótolni, sőt nagyon sok hiányt nem tudtunk pótolni, sőt bizonyos értelemben még rosszabb lett a helyzet. Tehát elsődleges felelősségünk, hogy a nem döntések t öbbségének a terhét ne a magyar nemzetre hárítsuk át, mert ez a mi felelősségünk. A magyar Országgyűlés felelőssége, hogy nem tudott időben egy olyan törvényt hozni és elfogadni, amely a határon túli magyarok problémáját az európai uniós csatlakozást követ ően megoldotta volna, pedig lehetőség volt rá, hiszen mi, a Magyar Demokrata Fórum tavaly szeptember 26án meghívtuk a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Bemutattuk azt a törvénytervezetet, amit utána beterjesztettünk az Országgyűlésnek, ez az ál lampolgárságról szóló törvény módosítása volt, ami egészen apró módosításokkal elérhetővé tette volna azt, hogy valaki a szülőföldje elhagyása nélkül magyar állampolgársághoz jusson. (20.00) Akkor négypárti egyeztetést előtérbe helyezve vagy ennek a remény ét felvillantva az Országgyűlés még tárgysorozatba sem vette ezt a törvényjavaslatot. És ha a politika nem lép, akkor lépnek azok, akik ezt fontosnak gondolják, és megkezdődött az aláírásgyűjtés az MVSZ részéről, ami meglehetősen felelőtlen kezdeményezés v olt. Felelőtlen volt, mert ahogy a 90es évek elején mondták, Antall József legnagyobb tévedése az volt, hogy azt hitte, Kossuth népe áll mögötte, és az nem Kossuth népe volt, hanem Kádár népe. (Selmeczi Gabriella: Legyen önkritikus!) Most is talán abban r eménykedünk, hogy Kossuth népe áll e népszavazási kérdés mögött, de én nem vagyok ebben olyan teljesen biztos, mert az elmúlt esztendők nem ezt erősítették meg bennem. Aztán utána újra benyújtottuk ezt a törvénymódosító javaslatot, és ez most ott fekszik a z Országgyűlés asztalán. Ha adná a Jóisten, és igennel végződne a népszavazás, ilyen eredményt hozna, akkor a parlamentnek nagyon egyszerű a helyzete, nem is nagyon tehet mást, mint hogy az állampolgárságról szóló törvényt a beterjesztett módon módosítja, elfogadja, és a dolog el van intézve. De én azt gondolom, hogy ha “nem” lesz a szavazás eredménye, akkor sincs túl nagy mozgástere a Magyar Országgyűlésnek. Ezt a törvényt meg kell tárgyalni, ezt a törvényt, ha kell hozzá egyéb módosító javaslat, be kell h ozzá nyújtani, és a megtárgyalása után el kell fogadni. A kettős állampolgárság jogintézményét akkor is be kell vezetni Magyarországon és a határokon túli országok vonatkozásában, ha esetleg a népszavazás érvénytelen, eredménytelen vagy nemmel végződő lesz . Mert a nemet lehet másképp is értelmezni. A nemet lehet úgy is értelmezni, hogy az állampolgárok arról döntöttek, hogy ebben a kérdésben ők nem rendelkeznek kellő információval. Ezt lehet úgy értelmezni, hogy nem vállalták át a döntés felelősségét, ezt a Magyar Országgyűlésre hárítják át. De akkor a Magyar Országgyűlés nem tehet mást, ha ezzel egyetértenek, mint hogy meg fogja csinálni ezt a törvényt, és elfogadja! Mert ezt a szégyent, amit egy nemmel végző népszavazás ránk,