Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VASTAGH PÁL (MSZP):
3991 az európai integráció időben való eltolódása, il letve a hátrányok, és éppen a mostani utcai tüntetések kapcsán is az ország gazdasága jelentősen visszaesett, tehát mindenképpen szükség van a Vajdasággal karöltve egy pozitív diszkrimináció elvének kidolgozására ennek a programnak a megvalósításakor. Az u krajnai és a kárpátaljai magyarság létszámát tekintve - tudniillik egy 200 ezres közösségről van szó egy 48 milliós országban - nem meghatározó politikai tényező. Nem lehetünk koalíciós partnerek úgy, ahogy Erdélyben vagy akár a Vajdaságban, vagy akár a Fe lvidéken ez történik. Sajnos, ez a helyzet politikai versenyfutásra kényszeríti a magyar közösségek szervezeteit, és sajnos éppen a magyarországi belpolitikai viták erősen kivetülnek a határon túli régióra is. (19.30) Mondandóm befejezéseként a trianoni bé kediktátum ellenzőit szeretném idézni, akik úgy vélték, az a béke nem támogatható, nem elismerhető, azaz: nem, nem, sohasem! Ez volt az ő válaszuk a trianoni békére. Én úgy vélem, most, a kettős állampolgárság kérdésében - és ezt a szövetségünk nevében is kijelenthetem - a mi jelszavunk: igen, igen, mindörökké! Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, a frakciók írásban történt előzetes bejelentkezésének megfelelőe n, az időkeretek felhasználásáig. Elsőként megadom a szót Vastagh Pál képviselő úrnak, MSZP. DR. VASTAGH PÁL (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves határon túli Vendégeink, a vita Résztvevői! Valóban igaza volt annak a hozzászólón ak, aki azt mondta néhány perccel vagy órával ezelőtt, hogy nem könnyű ebben a vitában részt venni. Így van, nem könnyű ebben a vitában részt venni, különösen nem könnyű felelősséggel részt venni a vitában, hiszen lehazugozni, cinizmussal vádolni, ez viszo nylag egyszerű, és ez könnyen megy. De arra szeretném figyelmeztetni önöket, és kérem, fontolják meg, hogy akinek ebben a kérdésben más álláspontja van, az nem a nemzet vesztét akarja. Akinek aggályai vannak a javasolt megoldásokkal szemben, az nem nemzetr ontó. És higgyék el, nagyon sokféle aggály joggal vethető fel e kérdés javasolt rendezése során. Az is elhangzott, jó lenne majd akkor találkozni, amikor az állampolgársági törvény módosításáról tárgyal a Magyar Országgyűlés. Szeretném emlékeztetni a jelen lévőket, hogy a Magyar Országgyűlés nemrégen tárgyalta az állampolgársági törvényt, pontosan 2001 márciusában, és semmi akadálya nem lett volna, ha ezt a megoldást, amit most önök számon kérnek a másik oldalon, előterjesztik, javasolják, ha a kormány az ál lampolgársági törvény módosításakor erről szót ejt. Akkor is volt aláírásgyűjtés Erdélyben, sőt tetemes mennyiségűt gyűjtöttek már össze. Egy szó nem hangzott el az országgyűlési vitában erről a problémáról 2001 márciusában. Ez is hozzátartozik az igazságh oz. És az is hozzátartozik, hogy nagyon sokféle véleménnyel ismerkedhet meg az, aki nem a politikai küzdelem szintjén akar ezzel a kérdéssel foglalkozni, hanem egy kicsit mélyebben akar mögé látni, és nagyon sok olyan konzervatív jobboldali gondolkodó írás ával is találkozik, amelyben bizony nagyon súlyos aggályokat fejtenek ki történészek, szociológusok, például a nemzetközi jog professzora a Miskolci Egyetemről, hogy ezt vajon hogyan lehet beilleszteni a nemzetközi rendszerbe és a hazai jogrendszerbe. Tehá t ne állítsák be úgy a dolgot, mintha ez pusztán egy egyoldalú döntés lenne, amit semmilyen összefüggésrendszerbe nem kell behelyezni. Éppen a kedvezménytörvény tapasztalatai, annak a fogadtatása bizonyítja számunkra azt, hogy kellő körültekintéssel kell a megoldást megtalálni.
